A gonosz filozófiája

Olvasói vélemények

A könyv a „gonosz” összetett fogalmát vizsgálja, és arra készteti az olvasót, hogy kritikusan gondolkodjon az emberi természetben és a történelemben rejlő következményeiről. Bár a könyvet dicsérik lebilincselő írásmódja és hozzáférhetősége miatt, egyes kritikusok szerint a könyvből hiányzik a mélység, és nem nyújt érdemi filozófiai betekintést.

Hozzáférhető és magával ragadó írói stílus, könnyen olvasható, elgondolkodtatóan vizsgálja a gonoszságot, szociológiai meglátásokkal és valós példákkal szolgál, alkalmas a filozófiában járatlanok számára is.

Hiányzik belőle a mélység és az alapos elemzés, kritizálják a gonoszról szóló standard álláspontok felelevenítése miatt, egyes olvasók nem tartják komoly filozófiai munkának, felületesnek érezhetik az összetett témák kezelését.

(7 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

A Philosophy of Evil

Könyv tartalma:

Annak ellenére, hogy filmekben, politikai beszédekben és híradásokban túlzásba viszik a szó használatát, a "gonosz" általában vagy nyilvánvaló retorikának, vagy pedig elavult fogalomnak tekinthető: középkori maradványnak, amelynek semmi köze a mi összetett mindennapi valóságunkhoz.

Az elismert filozófus, Lars Svendsen "A gonosz filozófiája" című könyvében azonban amellett érvel, hogy a gonosz továbbra is konkrét erkölcsi probléma: mindannyian áldozatai vagyunk, és mindannyian bűnösök a gonosz cselekedetek elkövetésében. "Normális dolog gonosznak lenni" - írja - a probléma az, hogy elvesztettük a szókincsünket, hogy beszéljünk róla.

Felvállalva ezt a problémát - hogyan beszéljünk a gonoszról? -- "A gonosz filozófiája" a gonoszt a mai élet hétköznapi aspektusaként kezeli, amelynek erkölcsi, gyakorlati és mindenekelőtt politikai vonatkozásai vannak. Mert, ahogy Svendsen mondja: "A gonoszt nem szabad sem igazolni, sem megmagyarázni -- a gonosz ellen küzdeni kell.".