
The Prosperity of the Wicked: A Theological Challenge in the Book of Job and in Ancient Near Eastern Literature
Jób könyvét régóta a teodicea kérdéséhez leginkább kapcsolódó bibliai szövegnek tartják. Ezért értelmezéstörténetének nagy része az ártatlan szenvedés problémájának teológiai magyarázatát vizsgálta.
Az "igaz szenvedő" motívum hangsúlyozása, bár ésszerű, azt eredményezte, hogy a tudósok figyelmen kívül hagyták, hogy az első két párbeszédforduló jelentős részei mit közölnek a szereplők felfogásáról a gonoszok sorsával kapcsolatban. Jób barátai számára az igazságosság abban nyilvánul meg, hogy a gonoszok következetesen elszenvedik bűneik isten által elrendelt következményeit, és ezt a végeredményt végül Jóbra is alkalmazzák, ahogy a beszélgetés egyre intenzívebbé válik. Jób szerint az emberi tapasztalat nyilvánvalóan ellentmond barátai állításának a megtorlás egységességéről.
Jób nyílt állításai Isten igazságosságának következetlenségéről, párosulva azzal az állítással, hogy a gonoszok isteni korlátozás nélkül boldogulnak, forradalmiak a Biblia más részeivel összehasonlítva. Ha a Bibliából kiindulva más ókori közel-keleti (azaz mezopotámiai, levantei és egyiptomi) művekhez fordulunk, könnyen észrevehető, hogy az "igazságos szenvedő" művek közül több is hasonlóan mutatja az igazságos megtorlás tanának elterjedtségét, hasonló nyelvezetet és képeket használva a Jóbéhoz hasonló gondolatok közlésére.
Meggyőzően érvel-e Jób az igazságos megtorlás rögzített rendszere ellen azzal, hogy a gonoszok jólétét hirdeti - egy olyan állítás, amely határozottan ellentétes a hagyományos bibliai és ókori közel-keleti bölcsességgel? Ez a tanulmány ezzel a kérdéssel foglalkozik, alaposan megvizsgálva a retorikát, a képeket és az irodalmi eszközöket, amelyekkel a gonoszok sorsának kérdését Jób első két párbeszédes fordulójában kezelik, ahol a téma túlnyomórészt vitatott. Az elemzés a kapcsolódó bibliai és nem bibliai szövegekből szemezgetve mutatja be, hogy Jób kifejezetten a barátai beszédeinek öt visszatérő, a hagyományos bölcsességen alapuló érvével száll szembe.