A görög tragédia kortárs adaptációi: Auteurship and Directorial Visions

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Contemporary Adaptations of Greek Tragedy: Auteurship and Directorial Visions

Könyv tartalma:

A görög tragédia kortárs adaptációi: Auteurship and Directorial Visions széleskörű elemzést nyújt a rendező szerepéről a mai színpadi adaptációk kialakításában. A többek között Katie Mitchell, Theodoros Terzopoulos, Peter Sellars, Jan Fabre, Ariane Mnouchkine, Tadashi Suzuki, Yukio Ninagawa, Andrei Serban, Nikos Charalambous, Bryan Doerries és Richard Schechner által rendezett nemzetközi produkciók széles skálájára összpontosítva részletes tanulmányt nyújt az olvasóknak arról, hogyan reagáltak a rendezők az eredeti szövegekre, hogyan alakították át azokat a különböző közönség, kontextusok és célok számára. A kötet a színház- és előadáskutatás, a klasszikusok és az adaptációkutatás, a rendezők és a színházi szakemberek, valamint mindazok számára vonzó lesz, akik valaha is elgondolkodtak azon, hogy "miért csinálták így", amikor egy ókori görög színdarab színpadi előadását nézték.

A kötet A görög tragédia kortárs adaptációi három részre tagolódik: az első rész - Globális perspektívák - a világ számos jelentős rendezőjének munkásságát vizsgálja, akik a görög tragédia új olvasatát adták: Peter Sellars és Athol Fugard az Egyesült Államokban, Katie Mitchell az Egyesült Királyságban, Theodoros Terzopoulos Görögországban, valamint Tadashi Suzuki és Yukio Ninagawa Japánban. A darabok széles skáláját elemzik, többek között az Elektra, az Oidipusz király, a Perzsák, az Iphigeneia Auliszban és az Ajax.

A második és a harmadik rész - A rendezés mint párbeszéd a közösséggel és a rendezői újraértelmezések - a repertoár kulcsfontosságú darabjainak különböző előadásaival foglalkozik, többek között a Prométheusz-táj II, a Les Atrides, a Trójai nők, a Bacchae, az Antigoné és a Suppliánsok című darabokkal. Mindegyikben elemzik a különböző rendezők eltérő megközelítését, valamint részletesen megvizsgálják a színpadképet. A szerzők az egyes színpadi produkciókat vizsgálva felvetik a hitelesség, a kortárs visszhangok, a fordítás, a rendezői irányítás/autorizmus és az adaptáció kérdéseit.