A gyarmatosító világmodellje: Földrajzi diffúzió és eurocentrikus történelem

Olvasói vélemények

James Blaut „A gyarmatosítók világmodellje” című könyve meggyőző kritikát fogalmaz meg az eurocentrizmusról, megkérdőjelezve az 1492 előtti európai felsőbbrendűség fogalmát. Miközben szisztematikusan lebont számos eurocentrikus elméletet, egyes kritikák a szervezés koherenciájának hiányát és a szelektív érveket emelik ki, amelyek megkérdőjelezik a könyv szigorúságát és mélységét. Mindezek ellenére a könyv jelentős hozzájárulásnak tekinthető a globalizációról és a gyarmatosításról szóló vitákhoz, mivel olyan perspektívát kínál, amely a nem európai társadalmak történetét és hozzájárulását helyezi előtérbe.

⬤ Az eurocentrizmus és a diffúziós elméletek erős kritikája.
⬤ Értékes betekintést nyújt a nem európai társadalmak történelmi fejlődésébe.
⬤ Magával ragadó írói stílus, amely kritikus gondolkodásra ösztönöz a történelem széles körben elfogadott elbeszéléseivel kapcsolatban.
⬤ Szükséges korrekciót nyújt a népszerű történelmi előítéletekkel szemben.
⬤ Arra ösztönzi az olvasókat, hogy újragondolják a történelemről és a kultúráról alkotott elfogult nézeteiket.

⬤ Nehéz olvasmány a sűrű tudományos stílus és a gördülékenység hiánya miatt.
⬤ Egyes érvek túlzónak vagy érdemi bizonyítékok nélkülinek tűnnek.
⬤ A tartalom szervezése kritikák szerint szétesik, ami kihívást jelent a megértés szempontjából.
⬤ A példák szelektív használata alááshatja az átfogó állítások erejét.
⬤ Az érzelmi hangvétel elvonhatja a figyelmet a tudományos szigorúságtól, és a részek kevésbé tűnnek tudományosnak.

(20 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Colonizer's Model of the World: Geographical Diffusionism and Eurocentric History

Könyv tartalma:

A könyv először is meghatározza a világ eurocentrikus diffúziós modelljét, amely egy állandó világmagot, egy "belső" világot, amelyben a kulturális fejlődés természetes és folyamatos, valamint egy állandó perifériát és egy "külső" világot feltételez, amelyben a kulturális fejlődés elsősorban az eszmék, áruk, telepesek és politikai irányítás magból történő elterjedésének hatása.

A doktrína etnohistóriáját a 16. századi eredetétől a klasszikus kol onializmus időszakában való kivirágzásán keresztül a gazdasági fejlődés, a modernizáció és az új világrend elméleteiben megjelenő jelenlegi formájáig követjük nyomon.

Blaut bemutatja, hogy a legtöbb "nyugati" tudományosság bizonyos mértékig diffúziós, és implicit módon azon az elképzelésen alapul, hogy a világnak van egy állandó központja, ahonnan a kultúrát formáló eszmék általában kiindulnak. Az eurocentrikus diffúzióizmus alakította a fajjal és a környezettel, a pszichológiával és a társadalommal, a technológiával és a politikával kapcsolatos attitűdjeinket.