Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv Anne Mette Hancock Kaldan és Scháfer rejtélysorozatának második része, amelyben Heloise Kaldan újságíró és Erik Scháfer nyomozó egy tízéves kisfiú, Lukas eltűnése ügyében nyomoz. A történet tele van fordulatokkal, magával ragadó karakterekkel és olyan témák pszichológiai feltárásával, mint a pareidolia. Míg az elbeszélés sok olvasót magával ragad, néhányan kritizálták, hogy a fő cselekmény helyett a mellékszálakra összpontosít, és megoldatlan kérdéseket hagyott maga után.
Előnyök:A könyv jól megírt, magával ragadó, és nehéz letenni. Egy összetett rejtélyt mutat be váratlan fordulatokkal, erős jellemfejlődéssel és egy izgalmas cselekményt, amely önmagában is megállja a helyét. Sok olvasó értékelte az északi noir műfaj mélységét és az újságíró és a nyomozó közötti dinamikát.
Hátrányok:Néhány kritikus megemlítette, hogy a könyv időnként lassú lehet, és úgy érezte, hogy túl sok mellékszála van, ami elvonja a figyelmet a fő cselekménytől. Voltak kritikák a megoldatlan kérdésekkel és a tempóval kapcsolatban is, egyes olvasók szerint a vártnál kevésbé volt gyors olvasmány.
(35 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Collector
Könyv tartalma:
Katrine Engberg és Lars Kepler rajongói számára Anne Mette Hancock első számú dán bestseller-sorozatának második, hátborzongató regénye egy pszichológiai forgószél, amely az igazság természetét vizsgálja, és azt, hogy mit jelent, ha már nem bízhatunk abban, amit igaznak tudunk.
Amikor a 10 éves Lukas eltűnik a koppenhágai iskolájából, a rendőrségi nyomozók felfedezik, hogy a fiúnak különös megszállottsága volt a pareidolia - egy olyan jelenség, amely miatt arcokat lát véletlenszerű dolgokban. A telefonján lévő, néhány órával az eltűnése előtt közzétett fotón egy régi pajtaajtó látható, amely egy arcra hasonlít. Heloise Kaldan újságíró úgy véli, hogy felismeri a pajtát - de honnan?
Amikor Luke vérfoltos kabátját megtalálják a koppenhágai Citadella vizesárkában, a DNS bizonyítékok Thomas Strandra, egy súlyos poszttraumás stressz-szindrómában szenvedő volt katonára utalnak. De aztán Strand holtan kerül elő a lakásából, fejbe lőtték kivégzéses stílusban.
Mit látott valójában az a személy, aki utoljára látta Lukast azon a reggelen az iskola udvarán? Valóban Lukas volt az, vagy csak optikai csalódás? Lehet-e valaha is igazán bízni a szemünkben?
