Combating Hate: A Framework for Direct Action
Az Egyesült Államoknak gyűlöletproblémája van. Az elmúlt években a gyűlöletbeszéd nemcsak mély megosztottsághoz vezetett politikánkban, hanem erőszakhoz, gyilkossághoz, sőt lázadáshoz is. A bevett alkotmányos joggyakorlat szerint azonban minden beszéd „tartalomsemleges” védelem alatt áll, és a gyűlöletkeltő megnyilvánulásokra a megfelelő demokratikus válasz nem a szabályozás, hanem a „több beszéd”. Hogyan léphetnek fel tehát az átlagpolgárok a gyűlöletcsoportokkal szemben, ha az állam nem fog?
Billie Murray a Combating Hate (A gyűlölet elleni küzdelem) című könyvében választ ad erre a kérdésre. Rasszista és antifasiszta tüntetések résztvevőjeként - többek között a Ku Klux Klan, a neonácik és a Westboro Baptista Egyház elleni tüntetéseken - Murray első kézből tapasztalta a "több beszéd" megközelítés korlátait, valamint az antifasiszta aktivisták harcias taktikáját. Azt állítja, hogy ez utóbbi, általánosan antifa néven ismert csoport a gyűlölet elleni küzdelem gyökeresen eltérő stratégiáját testesíti meg, amely lerombolja a tartalmi semlegesség mítoszát, és a gyűlöletbeszédet a fasiszta szerveződés taktikájának mutatja be, amelynek nagyon is valós, rendkívül antidemokratikus következményei vannak. Murray a kommunikációelméletre és e helyszíni tapasztalatokra támaszkodva egy új stratégiát mutat be, amelyet "szövetséges taktikának" nevez, és amely a gyűlöletbeszéd áldozatainak megerősítése, támogatása, sőt védelme iránti elkötelezettségben gyökerezik.
A magával ragadó és kifinomult Combating Hate azt állítja, hogy a gyűlöletbeszéd elleni küzdelemnek konkrét módjai vannak a frontvonalból. Murray sürgető érve, hogy gondoljuk át, hogyan szálljunk szembe az amerikai élet eme csapásával, és hogyan küzdjünk ellene, a jelenlegi korszakban nélkülözhetetlen olvasmány.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)