Olvasói vélemények
Összegzés:Kenneth Ford könyve átfogó és személyre szabott történetet nyújt a hidrogénbomba kifejlesztéséről, és éleslátó reflexiókkal szolgál a nukleáris fizika kulcsfiguráiról és a hidegháború során felmerült technikai kihívásokról. Bár a könyv lebilincselő és informatív, egyes olvasók úgy érezték, hogy a rendszerezési kérdések miatt bizonyos területeken nem elég mélyreható, mások pedig az ismétlődő elbeszélői stílust jegyezték meg.
Előnyök:⬤ A hidrogénbomba fejlesztésének átfogó és olvasmányos története.
⬤ Személyes anekdoták és betekintés a projekt kulcsfiguráinak (pl. Ulam, Teller, Wheeler) életébe.
⬤ Az összetett tudományos elvek világos magyarázata, amely a szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé teszi a könyvet.
⬤ Bennfentes nézőpontot nyújt a projektről és annak hatásairól.
⬤ Szórakoztató írásmód, gyakran humorral.
Hátrányok:⬤ Számos kritika megemlíti a könyv korlátozott mélységét a titkos információk elkerülése miatt.
⬤ Néhány olvasó kissé lassúnak és időnként unalmasnak találta a beszámolót.
⬤ Egyesek szerint a könyv kevés új információt ad a meglévő szakirodalomhoz képest.
⬤ Néhányan úgy érezték, hogy a könyv Tellerrel szembeni elfogultsága túlzott, ami befolyásolja a könyv objektivitását.
(123 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Building the H Bomb: A Personal History
Könyv tartalma:
Ebben a lebilincselő tudományos memoárban Kenneth Ford elmeséli, amikor húszas évei közepén tagja volt annak a csapatnak, amely megtervezte és megépítette az első hidrogénbombát. Olyan akkori tudományos óriásokkal dolgozott együtt - és lazított együtt -, mint Edward Teller, Enrico Fermi, Stan Ulam, John von Neumann és John Wheeler, és itt tanulságos betekintést nyújt e férfiak személyiségébe, erősségeibe és furcsaságaiba.
A nem szakemberek számára a fizika elmagyarázásának képességéről ismert Ford életre kelti a maghasadás és a fúzió fizikáját is, és rövid történetet ad a nukleáris tudományról a radioaktivitás 1896-os felfedezésétől a „Mike” tíz megatonnás robbanásáig, amely 1952-ben egy csendes-óceáni szigetet semmisített meg. Ford dolgozott Los Alamosban és a princetoni Matterhorn-projektben is, és kiemeli a Matterhorn jelentős, de eddig nem méltatott hozzájárulását a H-bomba kifejlesztéséhez.
A laboratóriumon kívül egy ütött-kopott Chevrolet-vel járta Új-Mexikót, egy bantam-motorral az országot, egy brit roadsterrel pedig New Jersey-t. Ford könyvének varázsát részben az adja, ahogyan a tudományos munka jól megalapozott leírását a fegyverektől távolabbi életéről szóló rövid történetekkel fűszerezi.
