A háború eredete Dél-Ázsiában: Indopakisztáni konfliktusok 1947 óta

Eredeti címe:

The Origins of War in South Asia: Indopakistani Conflicts Since 1947

Könyv tartalma:

Az indiai-pakisztáni kapcsolatokat konfliktusra hajlamossá tevő erők vizsgálatakor Ganguly először is a brit gyarmati kivonulási politikára összpontosít, amely egy elhamarkodott és rosszul átgondolt eljárás volt, és amely az India fő politikai pártjai, a Kongresszus és a Muszlim Liga közötti ideológiai ellentétek kiéleződését szolgálta. Ellentétes nézeteik - a Kongresszus szekuláris politikát képviselt, míg a Liga az iszlám tanokból merített ihletet - képezték a brit indiai birodalom összeomlása után létrejött két államforma alapját.

Viták alakultak ki Kasmír bizonytalan státusza körül is. A brit paramountcy doktrína (a britek szuverén hatalomként való elismerése Indiában) megszűnésével az úgynevezett hercegségi államoknak földrajzi elhelyezkedésük és demográfiai összetételük alapján vagy Indiához, vagy Pakisztánhoz kellett csatlakozniuk. Kasmír elhelyezkedése miatt és azért jelentett problémát, mert egy hindu uralkodó uralkodott a muszlim többségű lakosság felett.

Ez a sajátos helyzet tette a pakisztáni irredentista követelések középpontjává. Ezt a követelést India elutasította, mivel be akarta bizonyítani, hogy minden kisebbség boldogulhat egy szekuláris kormányzat égisze alatt.

Miután a belpolitikai, regionális és szisztematikus tényezők összjátéka mozgásba hozta, ez a három erő - az elszakadás, az ideológiai különbségek és a Kasmír körüli konfliktus - 1947-1948-ban, 1965-ben és 1971-ben háborúba sodorta a szubkontinenst. Az eseményen részt vett dr.

Ganguly átfogó és összehasonlító elemzést nyújt e három indo-pakisztáni konfliktusról, valamint értékeli az afganisztáni szovjet inváziónak Dél-Ázsia biztonságára gyakorolt hatását és a biztonságról alkotott felfogásban bekövetkezett változásokat.