A háború láza: Az influenzajárvány az amerikai hadseregben az első világháború alatt

Olvasói vélemények

A könyv egyedülálló nézőpontból mutatja be a spanyolnátha világjárványt, különös tekintettel a hadsereg szerepére, az egészségügyi gyakorlatra és a kor politikai viszonyaira. Tanulságos, és egy olyan történelmi témával foglalkozik, amelyet gyakran figyelmen kívül hagynak, párhuzamot vonva a modern világjárványokkal. Néhány olvasó azonban száraznak és ismétlődőnek találta, és úgy érezte, hogy inkább egy kutatási tanulmányra, mint egy elbeszélő beszámolóra hasonlít. Az információk mélysége is nyomasztó lehet, így egyes olvasók tömörebb bemutatásra vágytak.

⬤ Érdekes és egyedi nézőpontot kínál a spanyolnátha katonai szemszögből történő bemutatására.
⬤ Jól megírt és informatív, a történelem egy ritkán látogatott korszakára világít rá.
⬤ Növeli az 1. világháborús egészségügyi gyakorlat és a politikai környezet ismeretét.
⬤ Összekapcsolja a történelmi eseményeket olyan aktuális helyzetekkel, mint a Covid-19 világjárvány.
⬤ Megszólítja azokat, akiket érdekel az orvostudomány és a háború összefonódó története.

⬤ Néhány kritikus száraznak és akadémikusnak találta az írást, amely egy kutatási tanulmányhoz hasonlít.
⬤ A könyv ismétlődő lehet, és néhány olvasó úgy érzi, lehetne rövidebb is.
⬤ A bemutatott információk mennyisége nyomasztónak tűnhet, és önmagában nem nyújt teljes képet.

(7 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Fever of War: The Influenza Epidemic in the U.S. Army During World War I

Könyv tartalma:

Az 1918-as influenzajárvány egy év alatt több embert ölt meg, mint a Nagy Háború négy év alatt, és a világ népességének legalább egynegyedét megbetegítette. A Háborús lázban Carol R.

Byerly feltárja az 1918-as influenzajárvány megdöbbentő hatását az amerikai hadseregre, annak egészségügyi tisztjeire és szakmájukra, egy olyan történetet, amelyet sokáig elhallgattak. Az egészségügyi tisztek emlékiratain és naplóin, hivatalos jelentéseken, tudományos cikkeken és más eredeti forrásokon keresztül Byerly súlyos történetet mesél a modern orvostudomány és a hadviselés korlátairól. A tragédia a túlságosan magabiztos egészségügyi tisztekkel kezdődik, akik a modern orvostudomány új ismereteivel és technológiáival felfegyverkezve túlságosan is magabiztosnak érezték magukat a betegségek megfékezésében.

A nyugati fronton folyó lövészárok-háborúk körülményei hamarosan túlszárnyalták az orvosi ismereteket, olyan környezetet teremtve, amelyben az influenzavírus halálos törzzsé mutálódhatott. Ez az új influenzavírus hamarosan megtépázta az egészségügyi tisztek önbizalmát, mivel katonák és gyakornokok ezrei haltak meg a kezelésük alatt.

Arról sem tudták meggyőzni a hadügyminisztériumot, hogy csökkentsék a csapatok zsúfoltságát a hajókon és a laktanyákban, amelyek ideális környezetet biztosítottak a járvány terjedéséhez. A háború után, az influenza megfékezésének tehetetlensége miatt sok egészségügyi tiszt és katonai vezető kezdte lekicsinyelni a járványt, mint az amerikai hadsereg számára jelentős eseményt, és ezzel tulajdonképpen kitörölték ezt a drámai történetet az amerikai történelmi emlékezetből.