A hadviselés tudományos útja: Rend és káosz a modernitás csatamezején

Olvasói vélemények

Antoine Bousquet „A hadviselés tudományos módja” című könyve sűrű, de lényegre törő feltárást nyújt a tudományos elméletek és a katonai stratégia közötti kapcsolódási pontokról a történelem során. A könyv a hadviselés fejlődését négy „technotudományos rezsimre” osztja fel, és megvitatja a katonai gondolkodásra és taktikára gyakorolt hatásukat. Bár a könyv a hadelmélet új klasszikusának számít, összetettségéről és kihívást jelentő nyelvezetéről is nevezetes, ami nem biztos, hogy minden olvasónak tetszeni fog.

⬤ Kiváló leírása a tudományos elméletek katonai gyakorlatban való alkalmazásának.
⬤ Eredeti megközelítés a hadtörténelem és a stratégia terén.
⬤ Jól dokumentált és tömör; kevesebb mint 250 oldal.
⬤ Értékes meglátásokat kínál a hadművészet komoly tanulmányozói számára.
⬤ Alapvető olvasmány a modern hadviselési stratégiák megértéséhez.

⬤ A sűrű és szakszerű nyelvezet az átlagos olvasók számára túlterhelő lehet.
⬤ Gyakran újraolvasást igényel a bonyolult, egymásba folyó mondatok miatt.
⬤ Nem teljes történelem vagy útmutató a hadviselési stratégiákról; egyesek számára hiányosnak tűnhet.
⬤ Inkább a katonai stratégiával foglalkozó hallgatóknak vagy oktatóknak való, mint az alkalmi olvasóknak.

(7 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Scientific Way of Warfare: Order and Chaos on the Battlefields of Modernity

Könyv tartalma:

Bousquet mérföldkőnek számító könyve a kulcsfontosságú technológiák és tudományos elképzelések hatását vizsgálja a hadviselés elméletére és gyakorlatára, valamint a rend és a káosz közötti örökös feszültség kezelését a csatatéren. A könyv a teljes modern korszakot átfogja, a tudományos forradalomtól napjainkig, és szisztematikusan bemutatja a modern hadviselést, mint a testek és gépek egyre összetettebb összeszerelését, amelynek integrációja a tudományos gondolatok katonai elsajátításán alapul.

A tudományos fogalmi keretek hadviselésre gyakorolt átható hatását tükrözve a modern hadseregeket az óra, a motor, a számítógép és a hálózat paradigmatikus technológiáira való hivatkozással szervezték meg. Ezzel szemben a jelentős tudományos fejlesztések és technológiai áttörések összefonódtak a háború tapasztalatával, különösen a második világháború óta, amikor a tudományos racionalitás és a technikai szakértelem példátlan mozgósítása a második világháborúban történt.

A tudomány, a technológia és a háború közötti egyre szorosabb szimbiózis áll a mai katonai gépezet hatalmas erejének és tartós patológiáinak középpontjában. Ebben az új és átdolgozott kiadásban Bousquet kibővíti az elemzést, hogy a megújult nagyhatalmi verseny és a mesterséges intelligencia és a robotika technológiai innovációs hulláma közepette a hadviselés tudományos módjának legújabb fejleményeire is kiterjedjen.