A haladás eszméjének története

Olvasói vélemények

Robert Nisbet „A haladás eszméjének története” című műve átfogó vizsgálatot nyújt a haladás fogalmáról az ókori Görögországtól a modern időkig, feltárva annak következményeit és korlátait. A könyv alaposan megalapozott, és a történelem során a haladásba vetett hit pozitív és negatív következményeivel egyaránt foglalkozik.

A könyv alapos történeti elemzés, amely a filozófusok és gondolkodók széles körére terjed ki, így értékes forrás a haladás eszméjének fejlődésének megértéséhez. Jól megírt, az értelmiségi elit és a nagyközönség számára egyaránt hozzáférhető, és kiegyensúlyozott képet nyújt, elismeri a haladás előnyeit, ugyanakkor kritikával illeti annak árnyoldalait is. Sok kritikus szerint a könyv felbecsülhetetlen értékű áttekintést nyújt, és releváns a haladásról szóló kortárs viták szempontjából.

Néhány kritikus megjegyezte, hogy alapossága ellenére a könyv kevés új információt kínál a már létező művekhez, például Bury „Idea of Progress” című művéhez képest. Vannak olyan kritikák, amelyek szerint Nisbet az eszmével való foglalkozása egy konzervatív értelmezés felé hajlik, amit néhány olvasó problematikusnak talált. Emellett megemlítik a könyv kissé ironikus időzítését a haladás növekvő posztmodern kritikái közepette.

(9 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

History of the Idea of Progress

Könyv tartalma:

A felvilágosodástól a posztmodernizmusig tartó fejlődés eszméje még mindig nagyon is velünk van. Az értelmiségi diskurzusban, a folyóiratokban, a népszerű magazinokban, a rádióban és a talk show-kban a vita a "progresszivisták" és a "deklinisták" között éppoly élénk, mint a XVII. század végén. A History of the Idea of Progress, Robert Nisbet a görög, római és középkori civilizációkból eredő eredetétől a modern időkig követi nyomon a haladás eszméjét. Mesteri referenciakeret a mai világ megértéséhez.

Nisbet azt állítja, hogy az emberi haladásról szóló nyugati tanokhoz két alapvető építőelem szükséges: a növekedés eszméje és a szükségszerűség eszméje. A kereszténységet mind a világi, mind a szellemi fejlődés kulcsfontosságú elemének tekinti, mivel a fejlődés modern eszméjének minden összetevőjét közvetíti: az emberi faj időben való előrehaladását, a múlt és a jelen összes népének és korszakának egységes időkeretét, az idő lineárisnak tekintett felfogását, valamint a jövő utópisztikus véget jelentő elképzelését.

Új bevezetőjében Nisbet megmutatja, hogy a haladás gondolata miért marad kritikus jelentőségű a társadalmi evolúció és a természettudomány tanulmányozásában. Számos tudományág, köztük a szociológia, a közgazdaságtan, a filozófia, a vallás, a politika és a természettudományok számára nyújt korszerű alapot. A haladás eszméjének története továbbra is fontos forrás lesz mindezen területek tudósai számára.