A hangszín érthetőségén alapuló hangszínmodell

Eredeti címe:

A model of sonority based on pitch intelligibility

Könyv tartalma:

A szonoritás a fonetika és a fonológia központi fogalma, és alapvető fontosságú a szótagszervezéssel kapcsolatos általánosítások szempontjából. A mai napig azonban nincs egyértelmű konszenzus a szonoritás fonetikai alapjait illetően, sem az észlelés, sem a produkció terén. A széles körben használt szonoritás-szekvencia elv (SSP) a beszédjelet diszkrét egységek sorozataként ábrázolja, ahol a fonológiai folyamatokat szimbólummanipulációs szabályokként modellezik, amelyeknek nincs időbeli dimenziójuk, és nincsenek eredendő kapcsolataik az észlelési, motorikus vagy kognitív folyamatokkal. A jelenlegi munka célja, hogy ezt megváltoztassa, egy új megközelítés felvázolásával, amely a folyamatos egységek akusztikus térből történő kinyerésére szolgál a fonológiai észlelés dinamikus aspektusainak modellezése érdekében. Ezt a módszert itt arra használjuk, hogy előmozdítsuk a szonoritás mint a prozódia univerzális aspektusának funkcionális megértését, amely a hangmagasságot hordozó szótagokat mint a beszéd építőelemeit igényli. Ez a könyv amellett érvel, hogy a szonoritást leginkább a hangmagasság érthetőségének méréseként lehet értelmezni az észlelésben, amely szorosan kapcsolódik az akusztikában a periodikus energiához. Bemutat egy új elvet a szonoritáson alapuló jólformáltság meghatározására - a magvonzási elvet (Nucleus Attraction Principle, NAP). Két egymást kiegészítő NAP-modell egymástól függetlenül veszi figyelembe a szimbolikus és a folyamatos reprezentációkat, és ezek többnyire felülmúlják az SSP-alapú modelleket, amit itt kísérleti észlelési vizsgálatokkal és a modern héber főnevek korpuszvizsgálatával bizonyítunk.

Ez a munka tartalmazza a ProPer (Prosodic Analysis with Periodic Energy) leírását is. A ProPer eszköztár tovább hasznosítja azt a javaslatot, hogy a periodikus energia tükrözi a szonorikát, hogy lefedje a prozódiai kutatás olyan fontos témáit, mint a hangsúlyosság, az intonáció és a beszédsebesség. A könyvet végül a kiválasztott témák rövid tárgyalása zárja: (i) a fonotaktikai munkamegosztás a /s/-stop klaszterek tekintetében.

(ii) a szonoritás egyetemességéről szóló vita.

És (iii) a klasszikus fonetikai-fonológiai dichotómia sorsa a co.