Értékelés:
A könyv vegyes kritikákat kapott, sok olvasó nem találta meggyőzőnek és rosszul kutatottnak a JFK-merényletet illetően, míg néhányan elismerték, hogy érdekes nézőpontot kínál.
Előnyök:Néhány olvasó szerint a könyv érdekes nézőpontot kínál a JFK-gyilkossággal kapcsolatban.
Hátrányok:Számos kritikus kifogásolja a hiteles bizonyítékok hiányát, az ismeretlen politikusok túlzott részletességét, valamint azt, hogy a szerző inkább könyvelő, mint történész, és ez a szerző képzettségét tekintve összevisszaságot eredményez. A más forrásokból származó információk szintézisét hatástalannak tartják, és a könyv nem tudja alátámasztani központi állításait.
(3 olvasói vélemény alapján)
The Three Barons: The Organizational Chart of the JFK Assassination
A Három báró bizonyítja, hogy (kellő kutatómunkával) lehetséges rekonstruálni a JFK-összeesküvés szervezeti felépítését.
Ez a könyv nyújtja az első hasznos, mélyreható elemzést arról a 120 telefonhívásról, amelyeket LBJ a merényletet követő héten folytatott olyan témákban, mint a polgárjogi törvény, a hadsereg követelései és hasonló politikai hatalmi játszmák. A Három báró először alkalmazza a statisztikai faktorelemzést az összeesküvők azonosítására egy 30 könyvből és 1500 névből álló adatbázis segítségével, és megvizsgálja az összeesküvéshez állítólag közel álló katonatiszteket, például Lyman Lemnitzer tábornokot, a NATO parancsnokát, Lauris Norstad tábornokot és JFK tanácsadóját, Maxwell Taylor tábornokot.
Először vizsgálják meg a Nemzetbiztonsági Tanácsot, annak felépítését és tagjait, a JFK-összeesküvésben játszott nyilvánvaló szerepük miatt. Konkrétabban, A három báró megmagyarázza C. Douglas Dillon pénzügyminiszter és apja, Clarence Dillon befektetési bankár szerepét, aki valószínűleg fasiszta szimpátiákkal rendelkezett.
Ez a könyv először mutatja be, hogy miért volt három tényleges báró részese az összeesküvésnek, és miért volt a Warren-bizottság legalább három tagjának befolyásos náci kapcsolatai a második világháborútól kezdve egészen 1963. november 22-ig.