The Usufructuary Ethos: Power, Politics, and Environment in the Long Eighteenth Century
Kinek van joga eldönteni, hogyan és milyen módon használjuk a természetet? Erin Drew a XVII.
és XVIII. századi környezetvédelmi gondolkodás egy figyelmen kívül hagyott szálát felkutatva bemutatja, hogy a korabeli angol írók általában úgy vélték, hogy az embereknek csak a föld "haszonélvezeti joga" van - "a más tulajdonában lévő javak ideiglenes birtoklásának, használatának vagy élvezete, amennyire ez kárt vagy sérelmet nem okozva lehetséges".
Az a meggyőződés, hogy az emberi lények csak ideiglenesen és elszámoltathatóan birtokolják a világot, amit Drew "haszonélvezeti etosz"-nak nevez, mélyreható etikai következményekkel járt arra nézve, ahogyan az angolok a hatalom és a használat etikáját felfogták. Drew könyve a haszonélvezeti éthoszt a XVII. századi vallási és jogi írásoktól a XVIII.
század közepén át a gyarmati kereskedelemről szóló versekig követi nyomon, figyelemmel kísérve azokat a sajátos politikai, gazdasági és környezeti nyomásokat, amelyek alakították, átalakították és végül háttérbe szorították. Bár a The Usufructuary Ethos a múlt eszméit vizsgálja, mégis rezonál a mai vitákra, amelyek az éghajlatváltozás és a tömeges kihalás miatt a természettel szembeni emberi felelősségről szólnak.
