Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv két esszét tartalmaz, az egyiket Robbert Dijkgraaf írta, aki Abraham Flexner eredeti esszéjének kortárs kontextusát adja, amely az alapvető tudományos kutatás fontosságát tárgyalja. Ez a könyv elgondolkodtató emlékeztetőül szolgál a „haszontalan” tudás értékére a kreativitás és az innováció előmozdításában, még akkor is, ha a mai társadalomban az azonnali relevanciára irányuló nyomással kell szembenéznie.
Előnyök:Az esszéket éleslátónak, könnyen olvashatónak és elgondolkodtatónak írják le. Kiemelik a szabad gondolkodás, az alapkutatás és a tudománytörténet fontosságát, így a könyv értékes kiegészítője lehet az oktatók, a diákok és a tudományfilozófia iránt érdeklődők számára. Számos recenzens megjegyezte, hogy a könyv inspiráló és lebilincselő olvasmány, amely releváns a tudomány finanszírozásáról szóló kortárs viták szempontjából.
Hátrányok:Míg egyes olvasók lebilincselőnek és bölcsességekkel telinek találták a könyvet, mások azt kifogásolták, hogy unalmas, nincs benne mélység, vagy felszínesen mutatja be az ötleteket. Néhányan úgy érezték, hogy nem nyújt új meglátásokat, és inkább összetettebb művek összefoglalójához hasonlít.
(34 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Usefulness of Useless Knowledge
Könyv tartalma:
Egy rövid, provokatív könyv arról, hogy miért vezet a "haszontalan" tudomány gyakran az emberiség legnagyobb technológiai áttöréseihez
A tudományos kutatás finanszírozásának negyven éve tartó megszorítása azt jelenti, hogy a forrásokat egyre inkább az alkalmazott vagy gyakorlati eredmények felé irányítják, azzal a szándékkal, hogy azonnali értéket képviselő termékeket hozzanak létre. Egy ilyen forgatókönyvben van értelme a legjobban azonosítható és legsürgősebb problémákra összpontosítani, nem igaz? Valójában nem. Abraham Flexner, a princetoni Institute for Advanced Study alapító igazgatója és az az ember, aki segített Albert Einsteint az Egyesült Államokba hozni, "A haszontalan tudás hasznossága" című klasszikus esszéjében leírja a tudományos kutatás nagy paradoxonját. A mély kérdésekre adott válaszok keresése, amelyet kizárólag a kíváncsiság motivál, és nem törődik az alkalmazással, gyakran nemcsak a legnagyobb tudományos felfedezésekhez, hanem a legforradalmibb technológiai áttörésekhez is vezet. Röviden: se kvantummechanika, se számítógépes chipek.
Ez a rövid könyv Flexner 1939-es, időtálló esszéjét tartalmazza Robbert Dijkgraaf, az Intézet jelenlegi igazgatójának új kísérő esszéje mellett, amelyben megmutatja, hogy Flexner "a haszontalan tudás akadálytalan keresésének" értékét védelmező írása ma még aktuálisabb lehet, mint a huszadik század elején volt. Dijkgraaf leírja, hogy az alapkutatás hogyan vezetett jelentős átalakulásokhoz az elmúlt évszázadban, és elmagyarázza, hogy miért az innováció elengedhetetlen előfeltétele, valamint a társadalmi és kulturális változások első lépése. Azt állítja, hogy a társadalom csak akkor érhet el mélyebb megértést és gyakorlati haladást ma és a jövőben, ha valóban értékeli és jelentős mértékben finanszírozza a kíváncsiság által vezérelt "haszontalan tudás keresését" mind a tudományokban, mind a bölcsészettudományokban.
