A hatodik folyó: Napló India felosztásáról

Olvasói vélemények

A könyvben gyönyörűen lefordított személyes és dokumentált élménybeszámolót olvashatunk a holokauszt és a felosztás idejéből. Ma is rendkívül aktuális, rávilágítva az akkori gyötrelmekre. Bár a könyv jelentős oktatási értékkel bír, különösen az indiai szubkontinensen élő olvasók számára, néhány olvasó elégedetlenségét fejezte ki a borító kialakítása miatt.

⬤ Gyönyörűen lefordítva
⬤ megrendítő és releváns tartalom
⬤ a dokumentumokat személyes emlékekkel ötvözi
⬤ jelentős hozzájárulás a holokauszttal és a felosztással foglalkozó irodalomhoz
⬤ kötelező olvasmány indiaiak és a történelem iránt érdeklődők számára.

Undorító borítótervezés; néhány olvasó túlságosan is érzelmesnek vagy egy demográfiai csoportra jellemzőnek találta az érzelmi hangvételt.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Sixth River: A Journal from the Partition of India

Könyv tartalma:

A társadalmi szatírát és a politikai kritikát ügyesen ötvöző Taunsvi megelőzi Manto 1948 után írt partíciós regényeit.... A Hatodik folyó a Punjab és India felosztásáról szóló, egyre terjedő személyes elbeszélések üdvözlendő kiegészítője. --Ayesha Jalal, Mary Richardson történészprofesszor, Tufts Egyetem

India 1947-es felosztása milliókat hagyott el, akiket válogatás nélküli gyilkosságok, nemi erőszak és fosztogatások közepette kitelepítettek. A Hatodik folyó, amely eredetileg Chhata Darya néven jelent meg, egy rendkívüli, első személyű beszámoló erről az erőszakos időszakról. Fikr Taunsvi Ram Lal Bhatia Ram Lal Bhatia néven született Taunsa Sharif városában, akkoriban Pandzsábban, és az 1930-as években a kozmopolita Lahore városába költözött. Itt különböző újságoknak dolgozott, verseket és cikkeket írt, és az értelmiségi körök részévé vált. A függetlenség kihirdetésekor azonban Fikr új valósággal szembesült: hindunak kellett lennie szeretett városában, amely most Pakisztánban van.

A hatodik folyó Fikr 1947 augusztusa és novembere között írta naplóját, miközben Lahore szétesett körülötte. Fikr dühös Radcliffe, Nehru, Gandhi és Dzsinnah rövidlátására és alkalmatlanságára. Olyan hasonlóan gondolkodó barátok társaságában, mint Sahir Ludhianvi, gyászolja Lahore művészetének és kultúrájának elvesztését a vérszomj és a szabadság megtévesztő eufóriája miatt; és gúnyolódik az újonnan megtérteken, akik sztereotip vallási szimbólumokat vettek fel. Zavarba jön, amikor régi barátai hirtelen meggyőződéses nacionalistákká válnak, és azt tanácsolják neki, hogy vagy térjen át, vagy hagyja el az országot. És a mély, kimondhatatlan trauma, amellyel millióknak kellett szembenézniük a Partíció idején, eléri Fikr küszöbét, amikor szomszédja meggyilkolja a lányát, és amikor végül arra kényszerül, hogy az indiai Amritsarba vándoroljon. Az erőteljes, ironikus és mélyen megrendítő A hatodik folyó felbecsülhetetlen értékű beszámoló a partícióról. Maaz Bin Bilal briliáns fordításában ez a klasszikus mű most először érhető el angolul.