Értékelés:
A könyv egy esettanulmányt mutat be a Los Angeles-i köztörténetről, és olyan befogadóbb megközelítés mellett érvel, amely elismeri a különböző nemek és etnikai csoportok történetét. Míg a kötetet a hozzáférhetőség és a szép írásmód miatt értékelik, egyes olvasók kritizálják a kis betűtípust és a témák feltárásának mélységének hiányát. Emellett aggályok merülnek fel a szerző nézőpontjával és a kulturális reprezentáció megközelítésével kapcsolatban.
Előnyök:⬤ Jól megírt, gyönyörű prózával.
⬤ Széles olvasóközönség számára hozzáférhető.
⬤ Kiemeli a nők és kisebbségek bevonásának fontosságát a köztörténeti projektekbe.
⬤ Szép összefoglalást ad a köztörténeti projektekről, és betekintést nyújt a fizikai tájak használatába.
⬤ Kicsi és nehezen olvasható betűtípus.
⬤ A témák feltárása során hiányzik némi elbeszélői mélység.
⬤ Kritika a szerző nézőpontját illetően, amely a marginalizált közösségekkel szemben lekezelő.
⬤ Néhány olvasó úgy érezte, hogy a könyv kulturálisan érzéketlen és nem időszerű.
(6 olvasói vélemény alapján)
The Power of Place: Urban Landscapes as Public History
Dolores Hayden történész és építész a Los Angeles-i városi közösségekben szerzett széleskörű tapasztalatai alapján új perspektívákat javasol a nemek, a faj és az etnikum tekintetében, hogy a köztörténet és a köztéri művészet gyakorlatát kiszélesítse, a városmegőrzést kibővítse, és a várostörténet-írás új irányt szabjon a térbeli küzdelmeknek.
A The Power of Place első részében Hayden felvázolja a városi tér társadalmi történetének elemeit, hogy az emberek életét és megélhetését összekapcsolja a városi tájjal, ahogy az az idők során változik. Ezután azt vizsgálja, hogy a közösségek és a szakemberek hogyan használhatják ki a történelmi városi tájak erejét a közemlékezet ápolására.
A második rész a The Power of Place, a Hayden által Los Angeles belvárosában alapított nonprofit szervezet, a The Power of Place egy évtizedes kutatását és gyakorlatát dokumentálja. Nyilvános találkozók, séták, művészkönyvek és állandó köztéri szobrok, valamint építészeti műemlékvédelem révén történészek, tervezők, tervezők és művészek csapatai dolgoztak együtt, hogy megértsék, megőrizzék és megemlékezzenek a városi táj történelméről, ahogyan azt az afroamerikai, latin-amerikai és ázsiai-amerikai családok megtapasztalták.
Az egyik projekt Biddy Mason, egy 1856 és 1891 között tevékenykedő afroamerikai volt rabszolga és bábaasszony városi tanyáját ünnepli. Egy másik projekt az Embassy Színházat értelmezi újra, ahol Rose Pesotta, Luisa Moreno és Josefina Fierro de Bright az 1930-as és 1940-es években latin ruhakészítőket és konzervipari munkásokat szervezett. Egy harmadik fejezet egy történelmi negyed történetét meséli el, ahol japán-amerikai családi vállalkozások virágoztak az 1890-es évektől az 1940-es évekig. Minden egyes projekt keserű emlékekkel foglalkozik - rabszolgaság, hazatelepítés, internálás -, de megmutatja, hogy a polgárok hogyan élték túl és hogyan tartottak ki, hogy városi életet építsenek maguknak, családjuknak és közösségeiknek.
Az Egyesült Államok számos hasonló törekvésére támaszkodva - New Yorktól Charlestonig, Seattle-től Cincinnatiig - Hayden egy széleskörű új mozgalmat talál a városvédelem, a köztörténet és a köztéri művészet területén, amely az amerikai sokszínűséget a népi városi táj szívében fogadja el. Több tucatnyi modellt mutat be a kreatív várostörténeti projektekhez az ország városaiban és településein.
