Értékelés:
A kritikák kiemelik Abbie Graham „A hétköznapok ünnepei” című könyvét, mint egy hatásos és élvezetes olvasmányt, amely frissítő perspektívát kínál az életre, hangsúlyozva az egyszerű élet örömét. Az olvasók egyszerre tartják kincsnek és inspiráló forrásnak, és melegen ajánlják másoknak, bár megjegyzik, hogy nehéz megfizethető áron példányokat találni belőle.
Előnyök:Az élet örömeit megragadó, magával ragadó írás, időtlen témák, amelyek ma is visszhangoznak, az olvasók erős kötődést és hálát éreznek a könyvtárakban elérhető, megfizethető lehetőségekért.
Hátrányok:Korlátozottan elérhető példányok, gyakran költségesnek ítélt, ami egyes olvasók számára megnehezítheti a vásárlást.
(4 olvasói vélemény alapján)
Ceremonials of Common Days
"A szertartás úgy értelmezhető, mint a világ teremtett szépsége iránti szellemi hódolat." Így írja Abbie Graham a Szertartások a hétköznapokban előszavában. Ebben a tömör, mégis meglepően mélyreható műben Graham ugyanezt a "szépség iránti hódolatot" mutatja be a négy évszakot kísérő különleges ünnepekről, ünnepségekről és hagyományokról szóló saját művészi írásában.
Nem a modern szemmel nézve (amely az ilyen dolgokat nem tekinti többnek, mint véletlenszerű, kulturálisan előállított rituáléknak), hanem ehelyett leporolva és új fényűre csiszolva az ilyen látszólag jelentéktelen szertartásokat, Graham kiemeli azok vibrálóan csodálatos és szerves kapcsolatát a természetről, az évszakokról és végső soron magáról Istenről szerzett tapasztalatainkkal. Ez a könyv gyöngyszeme arra bátorít, hogy csodálkozva álljunk meg az egyszerű örömökön és múló pillanatokon, amelyekből mindennapjaink felépülnek: levélírás, séta, reggeli kávé; hogyan szakítja meg rohanó életünket egy esős nap, hogy lassabb tempóját olyan lélekemelő dolgokra fordítsuk, mint egy könyv olvasása, egy barátunkkal való teázás, a tavaszi retek csodájára figyelés, vagy az új, ropogós, kreatív tollunk érintésére hívogató új írópapír.
Ez az eredetileg 1922-ben megjelent elfeledett kincs időszerű, szívesen látott nosztalgia, amely felfrissít és megerősít bennünket posztmodern életünk szédítő zavaró tényezői közepette. Mossa le huszonegyedik századi lelkünk ablaküvegéről a rutin és a nyomasztó megszakítások porát egyaránt, hogy újra áhítattal állhassunk minden egyes nap szabadon adott áldása előtt.
