Olvasói vélemények
Összegzés:A „The Missing Ink: Philip Hensher: A kézírás elveszett művészete” című könyve a kézírás digitális korban bekövetkezett hanyatlásáról, történetéről és a kézzel írás személyes jelentőségéről szól. Míg egyes olvasók lebilincselőnek és informatívnak találják a könyvet, mások úgy vélik, hogy az összefüggéstelen és gyakorlati tartalomban szegény.
Előnyök:⬤ Érdekes történelmi áttekintést nyújt a kézírásról és az íróeszközökről.
⬤ Arra ösztönzi az olvasókat, hogy értékeljék a kézzel írott kommunikáció személyes jellegét.
⬤ Humorral és szellemességgel mutatja be az írást.
⬤ Ideális a kézírás szerelmeseinek és azoknak, akiket aggaszt az írásjelek eltűnése.
⬤ Elgondolkodtat a kézírás életünkben betöltött szerepéről.
Hátrányok:⬤ Több olvasó úgy találta, hogy a könyv szétesett, és az egymástól független fejezetek megszakították az olvasás menetét.
⬤ Hiányoznak a kézírási stílusokra vonatkozó elegendő vizuális példák.
⬤ Egyes fejezeteket túlságosan hosszúnak és ismétlődőnek tartanak, ami unalomhoz vezet.
⬤ Az átlagos olvasók számára talán túlságosan hiánypótló, mivel a gyakorlati tanácsok helyett inkább a személyes történetekre és irodalmi hivatkozásokra összpontosít.
⬤ Néhány olvasó csalódott a kézírás-oktatás és annak jelenlegi aktualitásának korlátozott vizsgálata miatt.
(57 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Missing Ink
Könyv tartalma:
Az „l” hurokja, a megrágott toll, apró vagy terjedelmes betűk: amit elvesztettünk a gépelés és az sms-írás hibájából
Amikor Philip Hensher rájött, hogy nem tudja, hogyan néz ki egy közeli barátja kézírása, úgy érezte, hogy valami lényeges hiányzik a barátságukból. Ráébredt, hogy miután a tollat és a papírt elhagytuk a billentyűzet helyett, elveszítettük az egyik olyan eszközt, amelynek segítségével felismerjük és megismerjük a másik embert: a kézírást.
A The Missing Ink ennek a veszélyeztetett művészetnek a történetét meséli el. Hensher megismertet bennünket a XIX. századi kézírás evangélistákkal, akik Amerikát járva tömegeket térítettek meg a rézkarc erkölcsi értékéről; megvizsgálja, hogy milyen szerepet játszik a kézírás Charles Dickens regényeiben; utánajár a grafológia művelőinek azon állításainak, miszerint a kézírás képes felfedni a személyiséget.
De ez egyben az írás fizikai aktusának ünnepe is: a féltve őrzött töltőtollak, rágógolyóstollak és személyes díszítések, amelyeket elveszíthetünk. Hensher tisztelettel adózik a kézzel írt szerelmes levelek, a hazaküldött képeslapok és a napi naplóbejegyzések melegsége és személyisége előtt. Mivel a kézírás tanítását ma már csak öt államban írják elő, és sok gépírástudós alig tud tollat fogni, a kézírás jövője veszélyben van. Vagy mégis? A rendkívül szórakoztató, szellemes és elgondolkodtató A hiányzó tinta arra ösztönzi majd az olvasókat, hogy tollat ragadjanak és írjanak.
