Értékelés:
A „The Song of Hiawatha” kritikái azt mutatják, hogy Longfellow költészetét és annak kulturális jelentőségét nagyra értékelik, bár néhány olvasó csalódottságát fejezte ki a jegyzetekkel ellátott kiadásban található megjegyzések hiánya és az illusztrációk minősége miatt. Míg sokan vigaszt és örömöt találnak e klasszikus újbóli felidézésében, a kritikák hiányosságokat is megjegyeznek a karakterek mélységében és az indián kultúra bemutatásában.
Előnyök:Az olvasók dicsérték Longfellow költészetének szépségét, szuggesztív jellegét és kulturális jelentőségét. Számos kritika kiemeli a műhöz fűződő érzelmi kötődést, a mű történelmi jelentőségét és a hozzá kapcsolódó nosztalgiát. A versek ritmusát és zenei minőségét is pozitívan jegyezték meg.
Hátrányok:A kritikusok megemlítették, hogy egyes kiadásokból hiányoznak a jegyzetek, ami elvárható volt, de nem biztosított. Emellett a kiábrándító művészeti alkotásokra és az indián karakterek mélység nélküli ábrázolására is érkeztek panaszok. Néhányan a hangoskönyveknél használt narrációs stílust is kifogásolták.
(31 olvasói vélemény alapján)
The Song of Hiawatha
A Hiawatha dala számos észak-amerikai indián törzs, de különösen az észak-michigani, wisconsini és minnesotai ojibway indiánok legendáin és történetein alapul.
Ezeket Henry Rowe Schoolcraft, a neves történész, úttörő felfedező és geológus gyűjtötte össze. Ő volt a michigani indiánügyek felügyelője 1836 és 1841 között.