A hidegháború és az új imperializmus: A Global History, 1945-2005

Olvasói vélemények

Henry Heller „A hidegháború és az új imperializmus” című műve baloldali történelmi áttekintést nyújt a második világháború óta tartó imperializmusról, elsősorban az amerikai beavatkozásokra összpontosítva. Bár alapvető referenciaként szolgál a különböző harmadik világbeli kontextusok osztályhátterének megértéséhez, felületes elemzés, helyesírási hibák, egyoldalú nézőpontok és a forrással alátámasztott állítások hiánya jellemzi, ami komoly tanulmányok számára kevésbé megbízhatóvá teszi.

A könyv hasznos áttekintést nyújt a második világháború óta tartó imperializmusról, és értékes információkkal szolgál a diktátorok és ellenállási mozgalmak osztályhátteréről. Jól szolgál referenciaként a radikális gondolkodók számára, akik a hidegháború alatti és utáni imperializmus széles körű megértését keresik.

Az elemzés felületes és erősen elfogult, a baloldali összeesküvés-elméletekre emlékeztet. Számos helyesírási hiba van benne, különösen a külföldi neveknél, és az állításokhoz nincsenek forráshivatkozások, ami aláássa a könyv hitelességét. Ezenkívül minőségi problémák voltak a sérült könyvekkel, amint arról néhány felhasználó beszámolt.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Cold War and the New Imperialism: A Global History, 1945-2005

Könyv tartalma:

A hidegháború és az új imperializmus az 1945 óta eltelt időszak globális történelméről szóló beszámoló, amely a világpolitikában, a gazdaságban és a társadalomban bekövetkezett hatalmas változásokat egyetlen elbeszélésbe foglalja, megvilágítva és tisztázva a jelen dilemmáit. Az általános olvasó számára íródott, a források széles köréből származó tudományos kutatásokat vonultat fel anélkül, hogy szem elől tévesztené az események nagyobb összefüggéseit.

A második világháború vége óta eltelt hatvan év alatt a világ valóban átalakult. Maga a háború emberek százmillióinak politikai és társadalmi törekvéseit mozgósította. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió globális dominanciáért folytatott vetélkedése minden országot bevonzott az erőterébe. A harmadik világ nemzeti felszabadítási küzdelmei véget vetettek a gyarmatbirodalmaknak. A Kínában, Kubában, Vietnamban és másutt lezajlott forradalmak megrázták a globális rendet, csakúgy, mint a párizsi és prágai sikertelen felkelések. A hidegháború vége óta a kapitalista piac erői legyőzték azokat a társadalmi intézményeket, amelyek évszázadok óta értelmet adtak az emberi létnek.

A hidegháború vége azonban legalább annyi problémát okozott a világ megmaradt szuperhatalma, az Egyesült Államok számára, mint amennyit megoldott. Az Egyesült Államok politikai, gazdasági és pénzügyi hegemóniájának erodálódására az Egyesült Államok külföldi katonai kalandozásokkal, valamint növekvő egyenlőtlenséggel és tekintélyelvűséggel válaszolt otthon. A hidegháború és az új imperializmus mindezeket a szálakat összefűzi, és szemléletesen megmutatja, hogy a történelem vége még nem látszik.