A "Hitler-mítosz": Kép és valóság a Harmadik Birodalomban

Olvasói vélemények

A kritikák számos nézőpontot képviselnek Ian Kershaw „A Hitler-mítosz” című művével kapcsolatban, kiemelve annak éleslátó elemzését, hogy a propaganda hogyan alakította a közvélemény Adolf Hitlerről alkotott képét a náci rezsim idején. Míg a könyvet alapos kutatásaiért és lebilincselő írásmódjáért dicsérik, egyes kritikák a szószátyárságra és a médiatér egyes aspektusainak tisztázatlanságára hívják fel a figyelmet. Az átfogó téma középpontjában a Hitler mint határozott vezető mítosza és a német lakosság összetett, gyakran ellentmondásos nézetei közötti ellentmondás áll.

⬤ Jól kutatott és jól megírt
⬤ lebilincselő elemzést nyújt arról, hogy a náci propaganda hogyan teremtette meg és tartotta fenn a „Hitler-mítoszt”
⬤ új betekintést nyújt a Hitlerről és a náci pártról alkotott közfelfogásról
⬤ Kershaw korszakának feltárása időszerű és releváns a mai politikai légkörben
⬤ történelmi kontextust és különböző nézőpontokat tartalmaz.

⬤ Néhány olvasó szerint a könyv terjedelmes, hosszú, összetett mondatokkal, amelyek megnehezítik a követést
⬤ a témák és gondolatok ismétlődését is megjegyezték
⬤ nem vizsgálja alaposan a korszak médiavilágát
⬤ néhány kritika fizikai minőségi problémákat említ magával a könyvvel kapcsolatban, mint például a laza oldalak
⬤ hasznos lehet Joseph Goebbels stratégiai médiakontrolljának világosabb elemzése.

(33 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The 'Hitler Myth': Image and Reality in the Third Reich

Könyv tartalma:

A huszadik században kevés, ha egyáltalán volt olyan politikai vezető, aki nagyobb népszerűségnek örvendett volna saját népe körében, mint Hitler az 1933-as hatalomra jutását követő évtizedben. Hitler személyisége azonban aligha magyarázza ezt a hatalmas népszerűséget vagy politikai hatékonyságát az 1930-as és 40-es években.

A német nép feletti hatalma inkább az őt imádó milliók reményeiben és felfogásában rejlett. Ian Kershaw úttörő tanulmánya, amely nagyrészt kormánytisztviselők, pártügynökségek és politikai ellenfelek beszámolóin alapul, a Hitler-mítosz létrejöttét, növekedését és hanyatlását mutatja be. Bemutatja, hogy a gyártott Führer-kultusz hogyan szolgált a Harmadik Birodalmon belüli integráló erőként és a náci politikai célok elérésének létfontosságú elemeként.

A propaganda új technikáinak mesterei a nácik a kor hiedelmeinek, fóbiáinak és előítéleteinek kihasználására használták az imázsépítést. Kershaw nagymértékben javítja a német nép náci uralom alatti attitűdjeinek és viselkedésének, valamint a Hitler iránti rajongásuk mögött meghúzódó pszichológiának a megértését.