Értékelés:

A könyv részletesen és tudományosan vizsgálja a vasúti baleseteket, különösen a hixoni balesetet, különböző nézőpontokból, beleértve a szerző személyes kapcsolatát a témával. Bár a könyv dicséretet kapott a kutatásaiért, a világosságáért, valamint a biztonsággal és kockázatértékeléssel kapcsolatos tanulságokért, egyes olvasók úgy találták, hogy a könyvből hiányzik a kulcsfontosságú események mélysége és a szakmai szerkesztés. A címet kritizálták, hogy kissé félrevezető, mivel inkább a járulékos témákra összpontosít, mint magára a katasztrófára.
Előnyök:⬤ Jól kutatott és informatív
⬤ értékes betekintést nyújt a vasúti biztonságba
⬤ világos írás
⬤ több nézőpontból is meggyőző beszámoló
⬤ nagyon érdekes a vasútrajongók számára
⬤ hasznos fotókat tartalmaz
⬤ javítja a vasúti események megértését.
⬤ Hiányzik a professzionális szerkesztés, ami miatt egyes részek nehezen követhetők
⬤ hiányoznak a katasztrófa és az azt követő események részletes leírásai
⬤ a cím félrevezetheti az olvasót, hogy azt higgye, a hangsúly kizárólag a Hixon-katasztrófán van
⬤ a visszaemlékezések hiányosak és kevés a kontextus
⬤ egyes részletek túlságosan bonyolultnak tűnhetnek a vasúti mérnöki háttérrel nem rendelkező olvasók számára.
(11 olvasói vélemény alapján)
The Hixon Railway Disaster: The Inside Story
Ez a megdöbbentő igaz történet az Automatikus Félsorompó vasúti átjárók elszúrt bevezetése mögött. 1968 januárjában hívták össze az első parlamenti vizsgálóbizottságot, amely a közel egy évszázaddal korábbi Tay-híd katasztrófa óta először vizsgálta meg a brit vasúti balesetet.
Miért történt ez? Mert Nagy-Britannia "vasúti nyomozói", a Vasúti Felügyelet, amely normális esetben a vasútbiztonság minden aspektusát vizsgálná, egyben az automatikus, kontinentális típusú, vasúti átjárók bevezetéséért is felelősek voltak az országban. A staffordshire-i Hixonnál, a British Rail Euston és Glasgow közötti fővonalának egyik újonnan telepített "robot" átjárójánál történt egy halálos kimenetelű, nagy sebességű ütközés egy tömött gyorsvonat és egy hatalmas, súlyosan megrakott alacsony rakományú teherautó között. Most az egyszer a "vasúti nyomozóknak" kellett magyarázkodniuk a média teljes reflektorfényében a várakozó és egyre aggódó nemzetnek.
(1968 áprilisában egy másik szörnyű, halálos kimenetelű ütközés is történt a Lincolnshire-i Beckinghamnél lévő automatikus vasúti átjárónál). A szerzőnek korábban nem nyilvánosságra hozott információk felhasználásával sikerült új megvilágításba helyeznie nemcsak a Hixon-katasztrófát, hanem a British Railways és az akkori vasútfelügyelet nagyrészt sikeres próbálkozásainak rendkívüli történetét is, hogy elrejtsék az igazságot, hogy milyen közel kerültünk ahhoz, hogy több tucat "Hixon" legyen szerte a vasúti hálózaton.