Olvasói vélemények
Összegzés:A kritikák dicsérik Scott L. Montgomery „Is the Moon a Harsh Mistress” című könyvét, amely átfogó, történelmi, irodalmi és tudományos szempontból egyaránt elemzi a Hold jelentőségét a nyugati kultúrában. A könyvet gyönyörűen megírtnak és a téma iránti mély vonzalomtól áthatottnak írják le, ami értékes olvasmánnyá teszi a Hold kulturális és tudományos vonatkozásai iránt érdeklődők számára. A kritikák azonban nem említettek jelentős ellenérveket, elsősorban a könyv erősségeire összpontosítva.
Előnyök:Gazdagon részletes elemzés, szépen megírt, a Hold jelentőségének különböző területeket átfogó feltárása, szeretetet ébreszt a téma iránt, hatékonyan közvetíti a Hold vonzerejét az emberiség számára.
Hátrányok:A recenziókban nem említenek jelentős hátrányokat.
(2 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Moon and the Western Imagination
Könyv tartalma:
A Hold egyszerre egy ezerarcú arc és az archetipikus bolygó. A történelem során minden kultúrában és minden életszakaszban bámulták az emberek. A Holdnak az isteni erők lakhelyeként való korai felfogásától kezdve az emberiség sorra elfogadta a görögök matematizált Holdját, Jan van Eyck naturalista holdportréját és Galilei távcsöves látásmódját.
Scott Montgomery részletgazdag elemzést készített arról, hogy a nyugati kultúrában a korszakok során hogyan vizualizálták a Holdat, feltárva azokat az arcokat, amelyeket közel három évezreden át a filozófusok, írók, művészek és tudósok előtt mutatott. Ehhez olyan források széles körére támaszkodott, amelyek a klasszikus ókortól a modern tudomány hajnaláig illusztrálják az emberiség változó felfogását az égitestek természetéről és jelentőségéről.
Montgomery különösen a tizenhetedik századra összpontosít, amikor a Holdat először térképezték fel és nevezték el a jellemzőit. Az olyan irodalmi felfedezésektől kezdve, mint Francis Godwin Ember a Holdon és Cyrano de Bergerac L'autre monde című műve, Michael Van Langren szöveges holdtérképéig és Giambattista Riccioli Almagestum novum című művéig bemutatja, hogyan mozgatta meg a reneszánsz emberét a holdgömb, hogyan küzdött felszínének birtoklásáért, és hogyan emelte viszont a Holdat az emberi tudatosság új szintjére. Az emberi képzeletre gyakorolt hatás halmozottan érvényesült: a Holdról - és így a bolygókról - alkotott elképzeléseink többrétegűek és összetettek, mivel az idők során egyre bonyolultabb harmóniákban lejátszódó asszociációkkal gazdagodtak. A Hold arcáról való gondolkodásunk a "tökéletes" testről a földszerűre változott, ennek megfelelően változott a verbális és vizuális kifejezésmód is.
Montgomery szerint a Holdról alkotott elképzelésünk végső soron sosem távolodott el túlságosan attól a világtól, amelyet a legjobban ismerünk - magától a Földtől. És amikor végül holdi bázisokat hozunk létre, és valamilyen formában letelepedünk a Hold felszínén, nem egy új, friss és többnyire ismeretlen világot fogunk meghódítani, hanem egy sokkal régebbi, történelmileg érett világot.
