Értékelés:

A kritikák kiemelik, hogy „A hölgyek titkos társasága” részletes és tanulságos beszámoló az iráni nők szabadságért és egyenlőségért folytatott küzdelméről. A könyvet alapos kutatásai, tényszerű tartalma és lebilincselő írói stílusa miatt dicsérik. Fontos forrásként szolgál az iráni nők történelmi és jelenlegi kihívásainak megértéséhez.
Előnyök:A könyv mélyreható, őszinte és tényszerű, és valós történeteket közöl az iráni nők szabadságharcáról. Jól megírt, és remek bevezetésként szolgál az iráni történelem női szemszögből történő megismeréséhez. Az olvasók nagyra értékelik a ritka elsődleges forrásanyagok bevonását és a szerző elkötelezettségét az elfogulatlan információk bemutatása iránt. Sokan tanulságosnak találják, és ajánlják mind a történelmi betekintés, mind a nők bátorságának idővel való bemutatása miatt.
Hátrányok:Néhány olvasó megjegyzi, hogy a súlyos történelmi kontextus nem mindenki számára vonzó, és bizonyos események bemutatásának módja elfogult lehet. Egy konkrét kritika szerint a nyugati társadalmak kiváltságaira emlékeztet, ami a kortárs politikai nézetek kritikájaként is felfogható.
(5 olvasói vélemény alapján)
The Ladies' Secret Society: History of the Courageous Women of Iran
Az 1979-es iszlám forradalom mérhetetlen katasztrófa volt az iráni nők számára. Ez a tény közismert. Ami kevésbé ismert, és amit Manda Zand Ervin figyelemre méltó könyvében felszínre hoz, az a klerikális uralom elleni küzdelem hosszú története, amelyben az iráni nők évszázadok óta részt vesznek....
Az ókori Perzsia büszke történelmében gyökerező, egykor az anyaisteneket imádó Női Titkos Társaság, amelyet a 20. század első évtizedeiben alapítottak, egyszerre volt e büszke történelem örököse és azoknak a mai nőknek az utódja, akik 25 éves börtönbüntetést szenvednek azért a dacos, de ártatlan cselekedetért, hogy nyilvánosan levették a hidzsábjukat.
Ervin elmeséli az egyes női aktivisták generációinak történetét és feljegyzi azok eredményeit, akik mindent kockára tettek azért, hogy lányaikat taníttassák, még akkor is, amikor a Kadzsár-korszak háremrendszerének rabságában tartották őket.
Ezek a nők nem voltak hajlandóak áldozatokká válni. Oroszlánlányként harcoltak az arab hódítástól a sah korszakáig minden egyes szabadságjogért, hogy aztán Khomeini iszlám forradalmának eljövetelével minden nehezen kivívott jogukat megsemmisítsék.
A papság rendkívüli kegyetlensége és a közvetlen veszély ellenére az iráni nők nem tántorodnak el. Ervin szeretetteljes tisztelettel adózik mindannyiuk előtt, miközben elmeséli a lehengerlő elnyomással szemben elért figyelemre méltó eredményeik történetét.
Manda Zand Ervinnek és rendkívüli könyvének köszönhetően ismerjük a nevüket, és nem fogjuk elfelejteni bátor életüket.