Olvasói vélemények
Összegzés:Gerard Jones „A holnap emberei” című könyve átfogó és jól kutatott történetet nyújt a képregényiparról, kiemelve az alkotók küzdelmeit és sikereit, különös tekintettel Superman alkotóinak, Siegelnek és Shusternek a történetére. A szerző a társadalomtörténeti elemeket, az amerikai zsidó tapasztalatokat és a képregényipar üzleti dinamikáját ötvözi, és végül mélyreható elbeszélést ad a képregények eredetéről és a létrehozásukkal járó összetett folyamatokról.
Előnyök:⬤ Jól kutatott és részletes elbeszélés a képregények történetéről.
⬤ Magával ragadó írói stílus, amely a történelmet átélhetővé és élvezetessé teszi.
⬤ Betekintést nyújt az alkotók küzdelmeibe és a képregények üzletébe, különösen a korai képregénykészítők által tapasztalt igazságtalanságokba.
⬤ A kor társadalmi és kulturális kontextusát is bemutatja, gazdagítva a képregény eredetének megértését.
⬤ Mind a képregényrajongók, mind az amerikai történelem és az amerikai zsidó történelem iránt érdeklődők számára vonzó.
Hátrányok:⬤ A könyv néha erősen koncentrál néhány központi figurára, és esetleg elhanyagolja a többi fontos alkotót.
⬤ Néhány kritikus úgy érezte, hogy a későbbi képregényes évekre (az 1970 utáni évekre) kevesebb figyelem jutott.
⬤ Kevés vizuális tartalom, például fényképek és művészeti minták, amelyek fokozhatnák az olvasás élményét.
⬤ A tempó egyenetlennek tűnhet, különösen a korai fejezetekben, amelyek a képregénytörténetbe való belemerülés előtt teremtik meg a terepet.
(51 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Men of Tomorrow: Geeks, Gangsters, and the Birth of the Comic Book
Könyv tartalma:
A múlt század néhány legkarizmatikusabb és legösszeesküvőbb művészének, írójának és üzletemberének történetei által megelevenített A holnap emberei briliánsan mutatja be, hogyan szerezték meg kulturális hatalmukat a szuperhősök alkotói, és hogyan foglaltak el meghatározó helyet a modern képzeletben. „A szuperhős-képregények születésének története három sarkalatos alakot emel ki.
A történet a múlt század elején kezdődik, a Lower East Side-on, ahol Harry Donenfeld az utcáról emelkedik ki, hogy a „smooshes”-ek - az olyan címeket viselő soft-core magazinok királya legyen, mint a French Humor és a Hot Tales. Később két clevelandi középiskolai barát, Joe Shuster és Jerry Siegel lelkes rajongói lesznek a „scientifiction”-nek, az újfajta irodalomnak, amelyet kedvenc pulp magazinjaik népszerűsítenek. Az okostojások és a stréberek eltérő világa 1938-ban ütközik össze, és ennek eredménye az Action Comics #1, Superman debütálása.
Donenfeld számára a képregények egyfajta módot jelentettek a cenzorok kijátszására. Shuster és Siegel számára egyszerre jelentettek hivatást és végső soron szenvedést: a páros egy életen át tartó kampányt folytatott az elismerésért és a megfelelő kompenzációért.” -The New Yorker
