A holokauszt és Ausztrália: Menekültek, elutasítás és emlékezet

Eredeti címe:

The Holocaust and Australia: Refugees, Rejection, and Memory

Könyv tartalma:

Paul R. Bartrop az ausztrál kormány európai zsidókkal kapcsolatos politikájának kialakulását és végrehajtását vizsgálja a holokauszt idején, és feltárja, hogy Ausztráliának 1938 végéig nem volt kialakult menekültpolitikája (szemben a bevándorlási politikával). Bemutatja, hogy az 1938. júliusi eviani konferenciát követően John McEwen belügyminiszter új politikát ígért 15 000 (nem kifejezetten zsidó) menekült befogadására, de a bürokrácia cinikus módon igyekezett korlátozni a zsidók beutazását McEwen nagyra törő törekvései ellenére. A könyv emellett megvizsgálja az ausztráliai zsidó bevándorlókkal szembeni (nagyrészt negatív) közvéleményt, és megvizsgálja, hogy ezek a nézetek hogyan nyilvánultak meg a sajtóban és a belügyminisztériumnak írt levelekben.

A Holokauszt és Ausztrália azt vizsgálja, hogy a második világháború kitörésekor hogyan használták ki a biztonsági kérdéseket a zsidó menekültek további kirekesztésének eszközeként, amely politika nem illett össze a náci atrocitásokat elítélő kormányzati nyilatkozatokkal. A könyv a zsidó és nem zsidó menekültekkel szemben alkalmazott kettős mércére is kitér, amit az is bizonyít, hogy a kormány a háború előtt a zsidó kérelmek 90%-át nem fogadta el. A háborús évek alatt ez a kettős mérce folytatódott, mivel Ausztrália kijelentette, hogy nem fogad be külföldi bevándorlókat, miközben befogadta azokat, akiket a háborús erőfeszítések szempontjából elfogadhatónak tartott.

Maguknak a holokausztmenekülteknek a hangját is beemelve, és az ország válaszát az azt követő évtizedek nemzeti és nemzetközi történelmének tágabb összefüggéseibe helyezve Paul R. Bartrop páratlan ausztrál perspektívát nyújt a világtörténelem egyik legkatasztrofálisabb epizódjáról.