A homo és a néger

Eredeti címe:

The Homo and the Negro

Könyv tartalma:

James J. O'Meara A homo és a néger című könyve „queer szemmel” nézi a túlnyomórészt „homofób” szélsőjobboldalt.

Címadó esszéjében O'Meara amellett érvel, hogy a szélsőjobboldal nem tudja hatékonyan megvédeni a nyugati civilizációt, hacsak nem ellenőrzi a homoszexualitással és a férfias kötődés nem szexuális formáival kapcsolatos előfeltevéseit, amelyeket nemcsak a liberálisok és a feministák, hanem a zsidó-keresztény „családi értékek” hívei is aláásnak. O'Meara elméletét arra is felhasználja, hogy megmagyarázza a nyugati magaskultúra „melegként” való megbélyegzését és a műveletlen fajankók férfias eszményként való imádatát. Bár O'Meara elismeri, hogy a „melegek jogai” mozgalom nagyrészt felforgató, azt állítja, hogy a homoszexuálisok hagyományosan kiemelkedő szerepet játszottak a nyugati civilizáció megteremtésében és megőrzésében.

A Homo és a néger 14 írást gyűjt össze olyan témákról, mint a konzervativizmus, a homoszexualitás, a faj, a divat, az Occupy Wall Street, a Mad Men, a Gilmour Girls, a The Untouchables, a The Big Chill, a They Live, a könnyűzene (Heavy Metal, Black Metal, New Age, Scott Walker) és olyan alakok, mint Noel Coward, Oscar Wilde és Humphrey Bogart. A második világháború utáni amerikai excentrikus neveltetés által formált O'Meara olyan „maszkulinista” írókra támaszkodik, mint Hans Bluher, Alisdair Clarke és Wulf Grimsson, valamint Rene Guenon, Julius Evola és Alain Danielou tradicionalizmusára.