A horror filozófiája

Olvasói vélemények

A könyv a magasröptű horror-látomások és a filozófiai kritikák keverékét kínálja, de az esszéi nem egyenletesen mélyek, némelyikük tanulságosabb, mint a többi. Bár hozzáférhető és elgondolkodtató, egyes filozófiai összefüggések egyes olvasók számára felszínesnek tűnhetnek.

⬤ Az állapot a leírásnak megfelelő volt, és a szállítás gyors volt.
⬤ Elgondolkodtató esszék, amelyek a vártnál könnyebben hozzáférhetőek.
⬤ Érdekes témákat emel ki a horrorral és a mindennapi élettel kapcsolatban.
⬤ A horrorral kapcsolatos pszichológiai és filozófiai betekintést tartalmaz.
⬤ Ajánlott azoknak, akiket érdekel, hogy megértsék, milyen árnyalatokkal ijesztgetik az embereket.

⬤ Néhány esszé gyenge kapcsolatot mutat a filozófiával, ami felületes elemzésekhez vezet.
⬤ A korai esszék nem feltétlenül nyújtanak mélyebb betekintést azon túl, amit a filmek már kifejeznek.
⬤ A sorozathoz való általános kapcsolódás egyes olvasók számára gyenge lehet.

(8 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Philosophy of Horror

Könyv tartalma:

A horrornézők tűkön ülve, izgatottan várják, hogy mi fog történni legközelebb, és vágynak arra a félelemre és izgalomra, amit egy rémisztő történet kelt; a várakozásuk kézzelfogható. De akkor is fellélegzik, amikor a cselekmény véget ér, amikor becsukhatják a könyvet, vagy elhagyhatják a mozitermet.

A horror, legyen az komoly, giccses, ijesztő vagy nevetséges, nemcsak az érzékeket ébreszti fel, hanem mélyreható kérdéseket is felvet a félelemről, a biztonságról, az igazságosságról és a szenvedésről. Az irodalomtól és a városi legendáktól a filmekig és a televízióig a horror izgalomra való képessége a modern szórakozás szerves részévé tette. Thomas Fahy és tizenkét másik tudós A horror filozófiája című kötetben feltárja a műfaj mögöttes témáit.

A horror változó szerepét vizsgálva a szerzők olyan műveket vizsgálnak, mint Mary Shelley Frankensteinje (1818), az 1930-as évek horrorfilmjei, Stephen King regényei, Stanley Kubrick A ragyogás (1980) című adaptációja és Alfred Hitchcock Psychója (1960). Olyan műveket is megvizsgálnak, amelyeket filozófiai körökben nagyrészt figyelmen kívül hagytak, köztük Truman Capote Hidegvérrel (1965), Patrick S skind Parfüm (1985) és James Purdy Szűk szobák (2005) című művét.

Az elemzés kiterjed az elmúlt évtized népszerű horror- és "kínzó-horror" filmjeinek kortárs formáira is, mint például a Fűrész (2004), a Hostel (2005), Az ördög elvetettjei (2005) és a The Hills Have Eyes (2006), valamint a horror folyamatos népszerűségére a kis képernyőn. A horror filozófiája a horror különös, lenyűgöző és felkavaró elemeit ünnepli, olyan értelmezési megközelítésekre támaszkodva, mint a feminista, posztkoloniális, marxista és pszichoanalitikus kritika.

A könyv arra invitálja az olvasókat, hogy vizsgálják meg a horror különböző megnyilvánulásait és átalakulásait az 1700-as évek vége óta, és vizsgálják meg társadalmi, kulturális és politikai funkcióit a mai médiaéhes társadalomban.