Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Matters of Belonging: Ethnographic Museums in a Changing Europe
A Matters of Belonging a néprajzi múzeumokon belüli kritikai gyakorlatokat helyezi előtérbe a különböző érdekelt felekkel kapcsolatban, különös tekintettel a művészekkel és a másként alkotott, önazonos közösségekkel való együttműködésre. A könyv az EU által finanszírozott SWICH (Sharing a World of Inclusion, Creativity and Heritage - A befogadás, a kreativitás és az örökség világának megosztása) projekt eredménye, amely a néprajzi múzeumokat az Európa változó politikájáról, valamint az örökség, az állampolgárság és a hovatartozás kérdéseiről folyó viták középpontjába helyezi.
A különböző politikai légkörökkel és állampolgársági rendszerekkel, jogi keretekkel és gyarmati/migrációs történetekkel foglalkozó cikkek a néprajzi és világkultúra-múzeumok szerepét igyekeznek megkérdőjelezni az Európa, az európaiak és az európai örökség meghatározásának kortárs tárgyalásain belül, különös tekintettel a régió gyarmati és migrációs múltjára. A könyv nem ünneplő és nem gratuláló, és nem mutatja be, hogy a néprajzi múzeumok diadalmasan leküzdik problémás múltjukat. Célja, hogy kritikusan gondolkodjon e múzeumok válaszairól, hogy meghatározza a buktatókat és a pozitív fejleményeket, és hogy felvázolja a múzeumok általános és különösen a néprajzi múzeumok lehetséges jövőjét, ahogy megpróbálják elhelyezni magukat az Európáról és annak jövőjéről szóló vitákban.
A könyv érvelésének középpontjában az áll, hogy a múzeumok éppen a gyarmati múlttal való összefonódásukban válhatnak a jelen gyarmati következményeiről való gondolkodás fontos helyszíneivé. A múlttal való szembenézés a nagyobb örökségek kezelésének kezdete.
A szerzők szerint a néprajzi múzeum nemcsak a gyarmati tartósságok éles kérdésének helyszíne a kortárs Európában, hanem új gyakorlatok kialakításának is - az együttműködés és a hatalom megosztásának, az elismerésnek és a hovatartozásnak. A könyv ezeket a modelleket vizsgálja, de nem mint befejezetteket, hanem mint kiindulópontot az új gyakorlatok előmozdításához.
