A Hughes-szindróma megértése: Esettanulmányok a betegek számára

Olvasói vélemények

A Hughes-szindrómáról szóló könyv vegyes kritikákat kapott az olvasóktól. Sokan informatívnak, könnyen olvashatónak és hasznosnak találták egy kevéssé ismert orvosi állapot megértéséhez. Néhány olvasó nagyra értékelte a beteges eseteket és Dr. Graham Hughes szakértelmét. Néhány kritikus azonban csalódottságának adott hangot a részletes orvosi információk hiánya miatt, és úgy érezte, hogy egyes tartalmak értelmetlenek.

⬤ Informatív és könnyen olvasható
⬤ jó bevezetés a szindrómába
⬤ olyan betegtörténeteket tartalmaz, amelyekkel sokan azonosulni tudnak
⬤ a terület szakértője írta
⬤ segít a tünetek megértésében és növeli a tudatosságot
⬤ orvosi szakembereknek ajánlott.

⬤ Hiányoznak a részletes orvosi információk
⬤ néhány olvasó elavultnak vagy frusztrálónak találta
⬤ néhányan úgy vélik, hogy értelmetlen tartalmakat tartalmaz
⬤ nem alkalmas azoknak, akik már jól ismerik a témát és mélyreható elemzést keresnek.

(14 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Understanding Hughes Syndrome: Case Studies for Patients

Könyv tartalma:

Az AIDS mellett az antifoszfolipid szindróma volt a 20. század végének legnagyobb orvosi felfedezése, ezért sokak számára még mindig "új" betegségnek számít.

A "ragadós vér" (közismert nevén antifoszfolipid szindróma vagy "Hughes-szindróma") felfedezése a lupuszban szenvedő betegek többéves megfigyelése során történt. Az 1970-es években számos szakembert érdekeltek a lupusz neurológiai vonatkozásai, és többek között Dr. Hughes több éven át tanulmányozta az agyi gyulladás mechanizmusait.

Az 1970-es évek közepén Hughes megfigyelt néhány fiatal nőt, akik a vírusos bénulás egy formájával küzdöttek, és érdekes módon sokuk vérében volt egy olyan antitest, amely valójában a "foszfolipid" - az agy és a gerincvelő egyik összetevője - ellen irányult. Hamarosan kiderült, hogy azok az egyének, akiknek "foszfolipid-ellenes antitestjeik" voltak, nemcsak az agyi és gerincvelői tünetekre, hanem a véna- és artériatrombózisra való hajlamra is hajlamosak voltak.

A vizsgálatok folytatásával nyilvánvalóvá vált, hogy ezek a tünetek nem csak a lupuszos betegekre korlátozódnak, hanem másoknál is jelentkeznek, különösen súlyos migrénben szenvedőknél, ismételt agyvérzésben szenvedőknél, memóriazavarban szenvedőknél és visszatérő vetélésben szenvedő nőknél.