A hullámok meglovaglása: Svédország integrálódása az imperialista világrendszerbe

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 7 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Riding the Wave: Sweden's Integration into the Imperialist World System

Könyv tartalma:

"A skandináv országok általában nem rendelkeztek a szükséges katonai erővel és adminisztratív kapacitással ahhoz, hogy saját gyarmatokat hozzanak létre és működtessenek. A nagy gyarmatosító hatalmak hullámát kellett meglovagolniuk, hogy élvezhessék az imperializmus kínálta előnyöket. A skandináv országok és a nagy gyarmatosító hatalmak között azonban nem volt különbség a gyarmatosításhoz való hozzáállásukat illetően. Az európai gyarmatosítás egységes egésznek tekinthető, amelyben a nagy és kis országok különböző szerepet játszottak. Egyesek területeket kezeltek és piacokat nyitottak meg, mások tőkét biztosítottak, infrastruktúrát építettek, vagy árukat szállítottak a gyarmatokra és onnan. A skandináv országok nagy összegeket kerestek azzal, hogy a nagy gyarmatosító hatalmak nyomában hajóznak". -- a Riding the Wave

A skandináv országok, különösen Svédország, kapitalista jóléti államok, amelyek magas életszínvonalat és szociális biztonságot nyújtanak polgáraiknak. Svédországot progresszívnek tartják, sőt egyesek szerint félúton van a szocializmus felé vezető úton. Gyakran emlegetik az "emberi arcú kapitalizmus" példaképeként, amikor nem nevezik egyenesen "szocialistának". Ezek a Szociáldemokrata Párt eredményei, amelyet az erős szakszervezeti mozgalom támogat. Az ilyen állításoknak azonban csak akkor van értelme, ha az imperializmust kivesszük az egyenletből.

Torkil Lauesen Riding the Wave című könyve egy másik történetet mesél el, arról, hogy Svédország hogyan lovagol a gyarmatosítás és az imperializmus hullámán, hogyan integrálódott a globális kapitalizmus magállamaként, és hogyan fizették meg a svéd "nép otthonát" a globális termelési láncokból származó, az egész globális délen húzódó értéktranszferrel. Ez a szociáldemokrácia története is, és az, hogy a Második Internacionáléban a két vonal - az egyik reformista, nacionalista és imperialista, a másik internacionalista és antiimperialista - közötti küzdelem a mai napig aktuális.

Lauesen beszámol arról, hogy Svédországnak nem sikerült saját gyarmati területeket létrehoznia, ami miatt először Németország, majd az Egyesült Államok junior partnereként találta meg a helyét. Megvizsgálja Svédország bűnrészességét a telepes gyarmatosításban és a rabszolga-kereskedelemben, a finn polgárháborúba való beavatkozását, a Harmadik Birodalommal fenntartott jövedelmező kereskedelmi kapcsolatait, a belga gyarmatosítás és a kongói népirtás támogatását, a libériai kizsákmányoló bányászati műveletekben való részvételét, a szociáldemokraták felemelkedését és hanyatlását és még sok minden mást. Áttekintést nyújtunk továbbá egyes svéd vállalatokról, a Kreuger-csoporttól az IKEA-ig és a H&M-ig, valamint a történelmi jelentőségű svéd fegyveriparról és a svéd imperializmusról a balti térségben. Mindezeket a kapitalizmus, a gyarmatosítás és az imperializmus összefüggésében vizsgáljuk, különös figyelmet fordítva a neoliberalizmus válságára és Kína felemelkedésére. Lauesen kitart amellett, hogy Svédország történetének, természetének és kilátásainak megértéséhez globális perspektívát kell felvennünk.