Értékelés:

A „Metakogníció alkímiája” című könyv a tudat összetett és paradigmaváltó felfedezése, amely mély meglátásokat és kihívást jelentő absztrakt fogalmakat vegyít. A könyv számos filozófiai hagyományból merít, és a tudat és a metakogníció kezelésében megpróbálja feszegetni a hagyományos gondolkodás határait.
Előnyök:A kritikák dicsérik a könyvet a jelentős filozófiai témák briliáns és szokatlan megközelítése miatt, különösen a tudat és a metakogníció bonyolult elemzése miatt. Megjegyzik, hogy mélyreható ontológiai vizsgálódás, amely meglepő önfeltárást és tudományos provokációt nyújt, amely mélyebb gondolkodásra ösztönözhet a tudatról és annak paradox dinamikájáról.
Hátrányok:A kritikusok szerint a könyv túlságosan bonyolult és sűrű lehet, ami időnként nehezen értelmezhetővé teszi. Egyes recenzensek szerint a szerző tovább radikalizálhatná elképzeléseit. Emellett aggályok merülnek fel bizonyos filozófiai és kulturális nézőpontok kezelésével és értelmezésével kapcsolatban, egyes olvasók szerint a szerző álláspontja nem ismeri a tudat nem nyugati felfogásának gazdagságát.
(3 olvasói vélemény alapján)
Topologies of the Flesh: A Multidimensional Exploration of the Lifeworld
A "hús" fogalma filozófiai értelemben Maurice Merleau-Ponty írásaiból származik. Ezzel a szóval nevezte meg az érző testek és életfolyamatok konkrét birodalmát, amelyet a tudomány, a technológia és a modern kultúra absztrakciói háttérbe szorítottak. A hagyományos értelemben vett topológia a matematikának az az ága, amely a geometriai alakzatok azon tulajdonságaival foglalkozik, amelyek változatlanok maradnak, ha az alakzatokat megnyújtják vagy deformálják.
A Hús topológiái a kontinentális gondolkodás és a matematikai képzelet eredeti keveréke. Steven M. Rosen a filozófiai vizsgálódás új területét nyitja meg: a topológiai fenomenológiát. A kvalitatív matematika egyedülálló alkalmazásával kiterjeszti Merleau-Ponty és Heidegger megközelítéseit, hogy az emberi tapasztalat és a természeti világ eddig feltérképezetlen dimenzióinak részletes feltárását kínálja.
Rosen a topológia és a fenomenológia példátlan házasságát az a vágy motiválja, hogy segítsen leküzdeni a kortárs filozófiát és általában a nyugati kultúrát átható dualizmust. Ahhoz, hogy ezt véghezvigye, szerzőként saját dualista álláspontjával kell foglalkoznia. A szerző hagyományos távolságtartó és anonimitással jellemezhető testtartását megkérdőjelezve Rosen az utolsó fejezetben élénken érzékelhetővé teszi jelenlétét, és filozófiai elemzése élő valósággá válik.