Értékelés:
Alexander Zahlten „A japán filmművészet vége” című könyve a művészet és az ipar metszéspontját vizsgálja a japán filmművészetben a Pink Film, a Kadokawa Film és a V-Cinema elemzésén keresztül. Azt állítja, hogy ezek a gyakran alacsony művészi értékűnek tartott műfajok döntő szerepet játszanak Japán filmtörténetének és társadalmi-gazdasági kontextusának megértésében. Zahlten olyan átfogó megközelítést mutat be, amely rávilágít e gyakran figyelmen kívül hagyott filmek technikai, gazdasági és kulturális dimenzióira, feltárva jelentőségüket a japán filmművészet szélesebb narratívájában.
Előnyök:⬤ A gyakran figyelmen kívül hagyott filmműfajok átfogó elemzése.
⬤ Áthidalja a művészet és az ipar közötti szakadékot, mélyebb megértést nyújtva a japán filmművészetről.
⬤ Történelmi és társadalmi-gazdasági kontextusban gazdag, ami elősegíti az olvasó számára a japán videokultúra megértését.
⬤ Kritikus nézőpontot kínál a hagyományos filmkritikusok által egyes műfajoknak az elutasításával szemben.
⬤ Jól kutatott, dokumentumfilmeket, interjúkat és elméleti meglátásokat ötvöző kötet.
⬤ A tárgyalt filmek általában gyenge művészi színvonalúak, ami egyesek számára fájdalmas nézési élményt okozhat.
⬤ A hiánypótló műfajokra való összpontosítás nem biztos, hogy minden, a mainstream mozi iránt érdeklődő olvasó számára vonzó.
⬤ A tudományos jelleg elidegenítheti az alkalmi olvasókat vagy azokat, akik a japán filmművészetről szóló egyszerűbb elbeszélést keresik.
(1 olvasói vélemény alapján)
The End of Japanese Cinema: Industrial Genres, National Times, and Media Ecologies
Alexander Zahlten A japán mozi vége című könyvében a filmelmélet túllép magának a filmnek a határain, és újfajta esztétikák, politikák, időbeliségek, valamint a film és a média újfajta értelmezésének megjelenésére figyel. A japán filmipar mélyreható történelmi elemzésén keresztül követi nyomon az új médiaökológia kialakulását az 1960-as évektől a 2000-es évekig.
Zahlten három népszerű ipari műfajra összpontosít: Pink Film (független forgalmazású softcore pornográf filmek), Kadokawa (nagy költségvetésű produkciók a transzmédia stratégia részeként) és V-Cinema (direct-to-video filmek). E filmek gyártási körülményeit vizsgálja, hogy bemutassa, hogyan válik maga a médiaipar a médiaszöveg politikájának részévé, és rávilágítson a média és a politika, a kultúra és az identitás közötti összetett tárgyalásokra Japánban. Zahlten rámutat a film egy másfajta történetére, amelyben az egykor hatalmas filmipar átalakult, és csak egy összetett médiamix-ökológia egyik összetevőjévé vált.
Ezzel Zahlten új utakat nyit más nagy médiatársadalmak hasonló átfogó folyamatainak feltárásához. A Columbia Egyetem Weatherhead Kelet-ázsiai Intézetének tanulmánya.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)