A jelen filozófiája

Olvasói vélemények

A kritikák vegyes véleményt fogalmaznak meg a könyvről, kiemelve annak jelentőségét az amerikai pragmatizmusban, ugyanakkor a minőséggel és a világossággal kapcsolatos problémákat is megjegyzik. Egyesek dicsérik a filozófiai mélységet, míg mások az anyag átláthatatlanságát és fizikai állapotát kritizálják.

A könyvet Mead, az amerikai pragmatizmus egyik kulcsfigurájának jelentős filozófiai művének tartják. A metafizika és a szociológia fontos fogalmaival foglalkozik. Egyes példányok dicsérték, hogy tökéletes állapotban vannak.

Számos kritika a könyv fizikai minőségével kapcsolatos problémákra hivatkozik, beleértve a hiányzó és duplikált oldalakat, valamint azt, hogy a könyv egy olvasás után szétesik. Emellett az anyagot elvontnak és nehezen érthetőnek tartják, ami kihívást jelenthet a nem filozófusok számára.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Philosophy of the Present

Könyv tartalma:

George Herbert Mead (1863-1931) nagy hatással volt az amerikai pragmatizmus huszadik századi fejlődésére. A társadalomtudományokra is nagy hatással volt.

Ez a klasszikus könyv Mead szemléletében oly központi szerepet játszó tapasztalatfilozófiáját képviseli. A jelen mint egyedi tapasztalat áll az időbeliség és a tudat alapvető szerkezetének e mélyreható elemzésének középpontjában. Mead hangsúlyozza mind a jelen, mind a múlt újszerű jellegét.

Bár a tudomány arra a feltételezésre épül, hogy a jelen a múlt alapos ismerete alapján kiszámítható, a jelen tapasztalata Mead szerint teljesen egyedi pillanat, amely semmi máshoz nem hasonlítható, és ha már elmúlt, akkor ennek az egyedi tapasztalatnak az újszerű jellege visszavonhatatlan.

Az újszerűség megjelenése a valóság észlelt racionális rendjén belül a Mead által vizsgált probléma lényege. A jelen, az ő szavaival élve, "az emergens esemény...

valami, ami több, mint a hozzá vezető folyamatok, és ami változásával, fennmaradásával vagy eltűnésével olyan tartalmat ad a későbbi szakaszoknak, amellyel azok egyébként nem rendelkeznének". A jelen mint "a valóság székhelye" erősen kondicionálja a múltról alkotott retrospektív képünket éppúgy, mint ahogyan a jövő alakítását is segíti. Minden jelenlegi tapasztalat újdonsága arra késztet bennünket, hogy rekonstruáljuk korábbi tapasztalatainkat, hogy értelmet adjunk a múltnak, amelyről természetesen feltételezzük, hogy a fő oka annak, amit jelenleg tapasztalunk.

A valóságra vonatkozó perspektívánk tehát minden egyes új esemény kondicionálásához viszonyul, és folyamatosan változik, ahogy a jelen hatásai a múltról és a jövőről alkotott képünket is eltolják. A valóság integratív, holisztikus természetének ez a hangsúlyozása, amelyben minden múlt, jelen és jövő minden másnak a feltétele, Mead filozófiáját rendkívül relevánssá teszi a kvantumuniverzumról alkotott mai tudományos képhez, ahol a véletlen és a valószínűség szerepet játszik a valóság kialakulásában. Ugyancsak nagy érdeklődésre tart számot, ahogyan az időbeli-térbeli valóság alapvető elemzését kiterjeszti az elme és a tudat kialakulására, mint az evolúciós folyamat természetes fejlődésére.

Ez az izgalmas és provokatív munka igazolja John Dewey dicséretét, amely szerint Mead nemzedékének „a filozófia legeredetibb elméje Amerikában”.