Értékelés:
A könyv számos betekintést nyújt a „The Good Place” című sorozatba, különös tekintettel az első két évadra és az abban bemutatott filozófiai témákra. Míg a sorozat mélyebb megértéséhez értékesnek tartják, a tananyagként való hatékonyságáról megoszlanak a vélemények.
Előnyök:Nagyszerű betekintést nyújt a sorozatba, különösen a mélyebb megértéshez. Sokan élvezetesnek és jó olvasmánynak tartják, különösen a filozófiát tanulók számára.
Hátrányok:Nem a legjobb tankönyvi használatra, mivel nem tér ki a főbb etikai filozófusok ismertetésére. Az esszék minősége nem következetes, némelyik kevésbé szigorú. Megfigyelhető továbbá a témák megkettőződése és a humorra való túlzott támaszkodás, ami csökkenti a filozófiai mélységet.
(4 olvasói vélemény alapján)
The Good Place and Philosophy
A The Good Place egy fantasy-komédia tévésorozat a túlvilágról. Eleanor meghal, és a Good Place-ben találja magát, ami, mint megérti, hiba lehet, hiszen ő minden volt, csak nem jó. Az első évad meglepetésszerű csavaros befejezésében kiderül, hogy ez valójában a Rossz hely, de a démon, aki ezt tervezte, csalódott volt, mert a szereplők nem kínozták egymást lelkileg, ahogy tervezték, hanem sikerült megtanulniuk együtt élni.
A The Good Place és a filozófia című kötetben huszonegy filozófus elemzi a sorozatban felvetett etikai és metafizikai kérdések különböző aspektusait, többek között:
● A végtelenül hosszú büntetés csak az elvetemült karakterek végső soron történő javításának módszereként indokolható, nem pedig megtorlásként.
● Megőrizhetik-e az egyének az identitásukat több száz újraindítás után?
● A hinduizmust és a The Good Place-t összevetve megállapíthatjuk, hogy a hinduizmus öt százalékban helytálló.
● A sorozat összes eseményét nézve az következik, hogy az embereknek nincs szabad akaratuk, ezért az embereket igazságtalanul büntetik és jutalmazzák.
● Problémát jelent-e, hogy a sorozat a kínzást viccesen ábrázolja? Ez a probléma megoldható, ha figyelembe vesszük az emberek korlátozott perspektíváját, szemben a démonok örökkévaló perspektívájával.
● A The Good Place azt sugallja, hogy még a démonok is képesek erkölcsileg fejlődni.
● Az egyetlen magyarázat arra, hogy a szereplők hogyan maradnak ugyanazok az emberek a halál után, ha feltételezzük, hogy a tényleges testük átkerül a túlvilágra.
● Mivel Chidi ismeri az összes erkölcsi elméletet, de soha nem tudja eldönteni, hogy mit tegyen, ebből az következik, hogy valami hiányzik ezekből az elméletekből.
● A sorozat egy olyan túlvilágot ábrázol, amely bürokratikus, tehát megváltoztathatatlan, tehát mélységesen igazságtalan.
● Eleanor ösztönösen, gondolkodás nélkül cselekszik, míg Chidi mindent megpróbál átgondolni, és soha nem jut el a cselekvésig; ez a két karakter együtt tud igazán erkölcsösen cselekedni.
● A The Good Place megmutatja nekünk, hogy a hitelesség azt jelenti, hogy másokért élünk.
● A The Good Place Sartre No Exit című darabján alapul, amelynek híres sora: „A pokol a többi ember”, de valójában mind a No Exit, mind a The Good Place arról tájékoztat minket, hogy az emberi kapcsolatok képesek megváltani minket.
● A The Good Place-ben minden, amit az emberek tesznek, mulandó, hiszen újraindítható, így az emberek nem tudnak semmi jót elérni.
● Kant erkölcsi parancsai állítólag egyetemesek, de a The Good Place megmutatja nekünk, hogy lehet helyes hazudni a démonoknak.
● A műsor felveti a kérdést, hogy lehetünk-e valaha is jók, hacsak nem egy erényes közösség részesei vagyunk.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)