A jó maja nők: Migráció és a ruházat és a nyelv revitalizációja a guatemalai hegyvidéken

Eredeti címe:

Good Maya Women: Migration and Revitalization of Clothing and Language in Highland Guatemala

Könyv tartalma:

Elemzi a maja nők kényszermigrációját a Guatemalai felföldről, és a nyelv és az őslakos ruházat felé fordulásukat szülőföldjükön

Jó maja nők: A migráció és a ruházat és a nyelv újjáélesztése a felföldi Guatemalában elemzi, hogy az őslakos nők migrációja hogyan járul hozzá a nők szerepvállalásának erősödéséhez a guatemalai lakóhelyükön. A kaqchikel maja nők nyelvi és kulturális aktivizmusának dekolonialista etnográfiai elemzése azt mutatja be, hogy a marginalizált emberek megtapasztalhatják és meg is tapasztalják a felhatalmazást és a reményt közösségeik jövőjét illetően, még akkor is, ha elnyomó neoliberális rendszerek alatt élnek. Joyce N. Bennett megkérdőjelezi az affektuselmélet uralkodó kereteit, amelyek szerint a marginalizált népek soha nem tapasztalnak igazán korlátlan reményt vagy felhatalmazást, és új értelmezéssel járul hozzá az őslakos nők, a migráció, valamint a nyelvi és ruházati revitalizáció közötti bensőséges kapcsolatokhoz.

A több mint húsz hónapos terepmunkán alapuló tanulmány annak etnográfiai vizsgálatával kezdődik, hogy a gazdaságpolitika hogyan kényszeríti az őslakos nőket a bérmunka miatti migrációra. A túlélés érdekében sokan, mint az etnográfiában bemutatott három fiatal nő is, arra kényszerülnek, hogy elhagyják iskolai tanulmányaikat, családjukat és felföldi otthonukat, hogy városokban vagy más országokban dolgozzanak. Dolgozhatnak például árusokként, akik kézműves termékeket árulnak a turistáknak, vagy házvezetőnőként, illetve pincérnőként. Munkájuk során strukturális erőszaknak vannak kitéve, beleértve az őslakos-ellenes szidalmakat, a szexuális zaklatást és erőszakot, valamint a rablást.

A nőket ráadásul arra kényszerítik, hogy nyugati ruhát viseljenek és spanyolul beszéljenek, ami veszélyezteti az őslakosok kultúráját és nyelvét Guatemalában. A bemutatott őslakos migráns nők mégsem hagyják el az őslakos ruházatukat és nyelvüket, ebben az esetben a kaqchikel maja nyelvet. Ehelyett inspirációt és büszkeséget találnak a kaqchikel hagyományok újjáélesztésében szülővárosukban a kivándorlás után. Miközben a nők megpróbálják újraéleszteni a kaqchikel maja nyelvet és ruházatot, arra törekszenek, hogy elnyerjék a "jó" nők címét az otthoni közösségükben.

A nők mindennapi aktivizmusának feltárása során kiderül, hogy a nők igyekeznek megőrizni nyelvüket és ruházatukat, valamint közösen igyekeznek teret biztosítani az őslakosoknak a modern világban. Bennett feltárja, hogy a nők az újjáélesztési kísérleteiket személyesen erősítőnek találják, még akkor is, ha a közösségük nem támogatja őket.