A jobboldal hírnökei: A konzervatív média és az amerikai politika átalakulása

Olvasói vélemények

A kritikák kiemelik „az Egyesült Államok konzervatív mozgalmának érdekes történetét”, a kulcsfigurákra és a konzervatív média fejlődésére összpontosítva az 1940-es évektől az 1970-es évekig. Bár a könyv jól kutatott és informatív, kritikát kap azért, mert nem foglalkozik megfelelően a konzervatív médián belüli újabb fejleményekkel, különösen az olyan személyiségekkel, mint a Fox News és Rush Limbaugh.

⬤ Alapos kutatás, közel 600 lábjegyzet és több száz forrás.
⬤ Magával ragadó és jól megírt, az összetett történelmet közérthetővé teszi.
⬤ Részletes áttekintést nyújt a konzervatív média eredetéről és az érintett személyekről.
⬤ Vitákra ösztönöz a történelmi témákról.
⬤ Megőrzi a tudományos objektivitást, miközben értékes betekintést nyújt.

⬤ Korlátozottan foglalkozik a legújabb konzervatív médiával, különösen a Fox News-szal és a talk radioval.
⬤ Néhány olvasó úgy érezte, hogy a konzervatív média és a modern politikai eredmények közötti átfogó kapcsolatot nem sikerült megteremteni, ahogyan azt a cím sugallja.
⬤ Kifejezetten a konzervatív médiatörténet iránt érdeklődő szűk közönségnek szólhat.
⬤ Néhány kritikus megjegyezte, hogy a hasonló történeti beszámolókban jobb alternatívákat talál.

(11 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Messengers of the Right: Conservative Media and the Transformation of American Politics

Könyv tartalma:

Rush Limbaugh-tól és Sean Hannity-től Glenn Beckig és Matt Drudge-ig az amerikaiak megszokták, hogy a jobboldali médiát a kortárs konzervativizmus szerves részének tekintik. A mai jól ismert személyiségek azonban a műsorszolgáltató és kiadói aktivisták második generációját alkotják. A Jobboldal hírnökei a kevéssé ismert első generáció történetét meséli el.

Az 1940-es évek végétől kezdve a médiában dolgozó aktivisták az amerikai konzervatív mozgalom vezetőiként tűntek fel. Nemcsak vállalkozások egész sorát indították el - kiadók, rádióműsorok, magazinok, könyvklubok, televíziós műsorok -, hanem a mozgalmat is ők építették. Gyűléseket koordináltak, szervezeteket alapítottak, politikai kampányokat vezettek és mozgósították a választókat. Bár ezek a médiaaktivisták mélységesen nem értettek egyet a taktikát és a stratégiát illetően, közös volt bennük az a meggyőződés, hogy a politikai változás nem csupán az eszmékből, hanem azok nyíltan ideológiai kommunikációs csatornákon keresztül történő terjesztéséből fakad.

A jobboldal hírnökei című könyvében Nicole Hemmer elmagyarázza, hogyan vált a konzervatív média a konzervatív mozgalom intézményi és szervezeti csomópontjává, a közönséget aktivistákká, az aktivistákat pedig megbízható szavazóbázissá alakítva. Hemmer azt is feltárja, hogyan alakult ki a liberális média elfogultságának gondolata, miért voltak a konzervatívok sikeresebbek a médiaaktivizmusban, mint a liberálisok, és hogyan alakította át a jobboldal mind a Republikánus Pártot, mind az amerikai hírmédiát. A jobboldal hírnökei követi Clarence Manion műsorvezető, Henry Regnery könyvkiadó és William Rusher magazinkiadó útját, ahogyan a platformot kereső, frusztrált kívülállókból a huszadik század egyik legjelentősebb és legsikeresebb politikai mozgalmának vezetőivé váltak.