A jog antropológiája

Olvasói vélemények

A könyv a jogról mint érvelési formáról nyújt éleslátó perspektívát, nagy hangsúlyt fektetve az összehasonlító jogi hagyományokra. Értékes betekintést nyújt abba, hogy a jog jelentése hogyan változik az egyes kultúrákban, bár egyes olvasók a jog és az erkölcs kapcsolatának mélyebb feltárására és az elsődleges források nagyobb mértékű bevonására vágynak.

A szerző jó bevezetést nyújt az összehasonlító jogba, világos definíciókat kínál a jogról, lenyűgöző betekintést nyújt a jogi jelentés kulturális eltéréseibe, és általánosságban véve elgondolkodtató olvasmány.

Egyes olvasók a jog és az erkölcs kapcsolatának mélyebb tárgyalását, a zsidó joggal való foglalkozás hiányát, valamint csalódást okozna az elsődleges források elemzésének hiánya, mivel a szerző főként a másodlagos irodalomra támaszkodik.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Anthropology of Law

Könyv tartalma:

A jog természetére, a szokásokhoz való viszonyára, valamint a jogi szabályok, kategóriák és érvelés sajátos formájára vonatkozó kérdések állnak a jog antropológiájába való bevezetés középpontjában. Az empirikus tudományosságot a jogfilozófia keretébe helyezi, miközben új vizsgálati utakat javasol az antropológus számára.

A jog antropológiája túlmutat a jog funkcionális és instrumentális aspektusain, amelyek a rend és a konfliktusmegoldás hagyományos etnográfiai tanulmányainak alapjául szolgálnak, és figyelembe veszi az emberi jogokról és a tulajdon új formáiról szóló kortárs vitákat, de a jogtörténészek, klasszika- és orientalista tudósok által vizsgált szövegek és kódexek gazdag korpuszába is belemerül. Az antropológusok által méltatlanul elhanyagolt ókori Kína, India és az iszlám világ nagy jogrendszereinek tanulmányait az ezek perifériáján létrejött jogformák mellett vizsgálja. A középkori Európa kódexei, a tibeti és jemeni törzsi csoportok által alkotott kódexek, a Földközi-tenger mindkét partján található falusi törvények és az izlandi saga bonyolult kódexei gazdag empirikus adatokat szolgáltatnak a szerző elemzéséhez, amely a jog mint szöveg vagy szabály kultúrákon átívelő jelentőségét és a kormányzati eszközként vagy a társadalmi rend alapjaként betöltött funkcióinak viszonylagos marginális voltát vizsgálja. Gondosan válogatott példák.

Új megvilágításba helyezi a jog, a szokás és az igazságszolgáltatás közötti összefüggéseket és különbségeket. Fokozatosan kibontakozik egy érvelés a legalista gondolkodás és érvelés, valamint az igazságosság, az erkölcs és a vallási igazság megtestesítésére irányuló ideológiai vagy törekvési igények közötti feszültségekről, amelyek annak a középpontjában állnak, amit jognak gondolunk.