A jogok birodalma

Olvasói vélemények

A könyv a jogok elemzését mutatja be, különös tekintettel arra, hogy mi minősül jognak, és milyen jogok léteznek. Míg egyes olvasók éleslátónak találják, és bevezető szövegként ajánlják, mások kritizálják rossz írásmódja, szószátyársága és bonyolultsága miatt, ami frusztrációhoz és a tisztánlátás hiányához vezet.

⬤ Éleslátó pontokat kínál és alaposan elemzi a jogokat
⬤ világos szerkezetet biztosít és intellektuálisan ösztönző az erkölcsi és jogi érvelés iránt érdeklődők számára
⬤ joghallgatóknak és azoknak ajánlott, akik bevezetést keresnek a témába.

⬤ Kritizálták, hogy rosszul megírt, terjedelmes és bonyolult
⬤ néhány olvasó sűrűnek és nehezen követhetőnek találta a prózát
⬤ olyan matematikai képleteket tartalmaz, amelyek zavaróak lehetnek
⬤ többen frusztrálónak és élvezhetetlennek találták az olvasást.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Realm of Rights

Könyv tartalma:

A jog fogalma alapvető az erkölcsi, politikai és jogi gondolkodásban, de e fogalom használata nagyrészt szelektív és töredékes: gyakori, hogy csupán a jogoknak erre vagy arra az intuitívan hihető attribúciójára hivatkoznak, ha az érvelés céljaira szükséges. A The Realm of Rights című könyvében Judith Thomson az emberi és társadalmi jogok teljes körű, szisztematikus elméletét adja, és rámutat arra, hogy általában mi teszi igazzá a joghoz való hozzárendelést.

Thomson szerint az a kérdés, hogy mi az, hogy jogunk van, megelőzi azt a kérdést, hogy milyen jogokkal rendelkezünk, ezért azzal a kérdéssel kezdi, hogy a jogokkal való rendelkezése miért erkölcsileg jelentős tény rólunk. Azt állítja, hogy az, hogy egy személynek joga van, egy összetett erkölcsi kényszerre vezethető vissza: e kényszer központi eleme az, hogy - ha egyébként minden más dolog egyenlő - a jogot meg kell adni. Thomson felteszi a kérdést, hogy mik azok a más dolgok, amelyek lehetnek vagy nem lehetnek egyenlőek, és leírja azokat a kompromisszumokat, amelyek felmentenek bennünket a jog elismerésének követelménye alól.

A jogaink két osztályba sorolhatók: azok, amelyekkel emberi mivoltunkból fakadóan rendelkezünk, és azok, amelyekkel a magánjellegű interakciók és a jog alapján rendelkezünk. Thomson szerint az első osztályba tartozik az a jog, hogy mások ne öljön vagy bántson minket, de nem tartozik bele az a jog, hogy mások kielégítsék a szükségleteinket. A második osztályba azok a jogok tartoznak, amelyek ígéretekből és beleegyezésből erednek, és Thomson bemutatja, hogyan keletkeznek; azzal is érvel, hogy a tulajdonjogok csak egy törvényes jogrendszerből erednek, így a második osztályba ezek is beletartoznak.

A jogok birodalma olyan jelentős erőfeszítésként foglalja el a helyét, amely stabil alapot kíván nyújtani mélyen gyökerező meggyőződésünknek, miszerint nem pusztán fogaskerekek vagyunk egy közösségi gépezetben, hanem olyan egyének, akiknek magánérdekei tiszteletre méltóak.