Értékelés:

Robert H. Latiff „Future War: Preparing for the New Global Battlefield” című könyve a modern és jövőbeli hadviselés etikai, technológiai és társadalmi következményeit vizsgálja. Célja, hogy vitát indítson a katonai és civil közösségek felelősségéről a technológia által befolyásolt, változó hadviselés megértésében és kezelésében.
Előnyök:A könyvet nagyra értékelik a hadviselés etikájával és a kialakulóban lévő technológiák következményeivel kapcsolatos jelentős meglátásai miatt. Az olvasók nagyra értékelik a gondolatébresztő tartalmát, a világos írásmódot és a szerző katonai hátterét, amely hitelesebbé teszi a könyvet. Sokan a katonai szakemberek és civilek számára egyaránt alapvető olvasmányként ajánlják, hangsúlyozva a könyv jelentőségét a jelenlegi és a jövőbeli konfliktusok szempontjából.
Hátrányok:A kritikusok szerint a könyv homályos és nem rendelkezik a jövőbeli harcok technikai mélységével, és azt állítják, hogy a könyv ismert témákat dolgoz fel anélkül, hogy úttörő új meglátásokat kínálna. Egyes olvasók politikai elfogultságot is érzékelnek, azt sugallva, hogy a szerző nézetei túlságosan cinikusak vagy ferde álláspontot képviselnek. Elégedetlenek azzal, hogy a könyv nem tartalmaz konkrét megoldásokat az általa felvetett sürgető kérdésekre.
(19 olvasói vélemény alapján)
Future War: Preparing for the New Global Battlefield
Sürgős, előrelátó és szakértő pillantást vet arra, hogy a jövő technológiája hogyan fogja megváltoztatni a háború szinte minden aspektusát, ahogyan mi ismerjük, és hogyan tudunk reagálni az előttünk álló komoly nemzetbiztonsági kihívásokra.
A jövő háborúja már majdnem itt van: a kibertérben vívott csaták; biológiailag feljavított katonák; autonóm rendszerek, amelyek képesek információt feldolgozni és erőszakosan lecsapni, mielőtt az ember pislogni tudna.
Robert H. Latiff, a technológia háborúban és hírszerzésben betöltött helyének vezető szakértője, aki jelenleg a Notre Dame-i Egyetemen tanít, karrierjét a hadseregben töltötte az új harci technológiák kutatásával és fejlesztésével, és megfigyelte, hogy milyen ára van annak, hogy feltétel nélkül elfogadjuk az innovációt. Legjobb esetben a fejlett technológia minden eddiginél gyorsabban cselekszik, hogy megmentse a katonák életét; legrosszabb esetben a nem kellően átgondolt új technológia bevetése pusztító, nem szándékolt vagy hosszú távú következményekkel járhat. A kérdés, hogy képesek vagyunk-e rá, túlságosan ritkán követi a kérdés, hogy kell-e nekünk.
A Jövő háborúja című könyvében Latiff feltérképezi a háború változó módjait és a fegyvertechnológiákat, amelyeket a háborúk megvívásához fogunk használni, és megpróbálja leírni e változások következményeit, valamint azt, hogy mit jelent majd a jövőben katonának lenni. Azt is felismeri, hogy egy nemzet sorsa elválaszthatatlanul összefügg a nemzetvédelemmel, és azzal, hogy polgárai hogyan értelmezik annak fontosságát, hogy mikor, hogyan és milyen szabályok szerint harcolunk. Mit fog jelenteni a háború az átlag amerikai számára? Elegendően érzékenyek-e vezetőink a harc új módszereinek következményeire? Hogyan alakítják az egyének és a civil intézmények hozzáállását a háborúk, amelyeket vívunk, és az eszközök, amelyeket harcra használunk? És ami kulcsfontosságú: Hogyan fognak maguk a katonák gondolkodni a háborúról és az abban betöltött szerepükről?
A konfliktusok és a technológia fejlődő, összetett világa megköveteli, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk az előttünk álló kérdésekre, mielőtt még túl késő lenne ezek ellenőrzésére. Latiff elítélve a hadsereg és a nyilvánosság közötti, szerinte "megszakadt" kapcsolatot, amelyet szolgál, merész ébresztő felhívást intéz a katonai tervezők és fegyvertechnológusok, a döntéshozók és a nemzet egésze felé, miközben egy nagyon eltérő jövőre készülünk.