Értékelés:
Az Aram Sinnreich által írt The Piracy Crusade (A kalózkeresztes hadjárat) a zene, a szerzői jog és a polgári szabadságjogok közötti kapcsolódási pontok fontos és közérthető feltárása, amely megkérdőjelezi a kalózkodás és a zeneipar körül uralkodó narratívákat. A könyv összetett, de világos érvet mutat be azzal kapcsolatban, hogy a zeneipar gyakran a kalózkodást tette bűnbaknak a saját hibáiért, miközben a szerzői joggal és a szerzői jog körüli diskurzusban való nyilvános képviselettel kapcsolatos tágabb kérdésekkel is foglalkozik.
Előnyök:A könyvet dicsérik fontos és elgondolkodtató tartalma, világos írói stílusa és az a képessége, hogy az összetett témákat a széles közönség számára is hozzáférhetővé teszi. Az olvasók nagyra értékelik a zeneipar küzdelmeinek alapos vizsgálatát, valamint azt, ahogyan megkérdőjelezi a szerzői joggal és a kalózkodással kapcsolatos népszerű tévhiteket. Sokan úgy vélik, hogy a könyvet kötelező olvasmány azoknak, akiknek fontos a zene és a személyes szabadságjogok.
Hátrányok:Egyes kritikák nem említenek konkrét ellenérveket, de a burkolt kritika arra vonatkozhat, hogy a könyvnek a szerzői jogi kérdésekről szóló nyilvános vitát kell indítania, ami azt jelzi, hogy bár jelentős műről van szó, inkább tekinthető felhívásnak a cselekvésre, mint végleges megoldásnak.
(6 olvasói vélemény alapján)
The Piracy Crusade: How the Music Industry's War on Sharing Destroys Markets and Erodes Civil Liberties
A Napster megjelenése óta eltelt másfél évtizedben, amely örökre megváltoztatta a digitális kultúra arculatát, az az állítás, hogy "az internetes kalózok megölték a zeneipart" olyannyira elterjedt, hogy már közismertnek számít. A kalózkodás a törvényes vállalkozások és a keményen dolgozó művészek csapása, mondják nekünk, "kiberbűnözés" hasonló a személyazonossággal való visszaéléshez vagy akár a terrorizmushoz.
A The Piracy Crusade című könyvében Aram Sinnreich kritizálja a "kalózkodás" fogalmát, amely a mai kulturális kartellek - a film-, szoftver- és különösen a zeneipart uraló maroknyi vállalat - által fenntartott mítosz. Ahogy a digitális hálózatok áthatolták társadalmi környezetünket, rengeteg embernek kínáltak lehetőséget arra, hogy innovatív kulturális és vállalkozói ötletekkel kísérletezzenek, amelyek azon a meggyőződésen alapulnak, hogy az információt széles körben meg kell osztani. Ez nehéz választás elé állította a médiakartelleket, amelyek hatalma történelmileg a kulturális információáramlás korlátozásának képességében rejlett: alkalmazkodjanak ehhez az új környezethez, harcoljanak foggal-körömmel a változások ellen, vagy fogadják el az elavulást. A harc melletti döntésük egyre szigorúbb szerzői jogi törvényeket és a vádlott jogsértők agresszív üldözését eredményezte.
A "kalózhadjárat" legveszélyesebb öröksége azonban nem az ígéretes induló vállalkozásoknak vagy a fájlmegosztási perek célkeresztjébe került, jó szándékú civileknek okozott kár. Sinnreich szerint sokkal aggasztóbbak a szerzői jogi törvények és globális szerződések szélesebb körű következményei, amelyek a kalózkodás fantomja elleni küzdelem nevében feláldozzák a szólásszabadságot és a magánéletet - olyan politikák, amelyek a demokratikus társadalom alapjainak aláásásával fenyegetnek.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)