Olvasói vélemények
Összegzés:A „The Capitalist Manifesto” kritikái kiemelik, hogy a könyv a kapitalizmus mélyreható és jól megalapozott feltárása, amely hangsúlyozza annak előnyeit, valós alkalmazásait és pozitív társadalmi hatásait. Az olvasók értékelik a világos írásmódot és a gyakorlati példákat, bár egyesek szerint túlságosan leegyszerűsítő vagy kritikus a különböző politikai ideológiákkal szemben.
Előnyök:⬤ Világos és közérthető írásmód, amely leegyszerűsíti az összetett gazdasági fogalmakat.
⬤ A kapitalizmus történelmi kontextusának és modern alkalmazásainak átfogó bemutatása.
⬤ Kiegyensúlyozott elemzés, amely a kapitalizmus erősségeivel és kritikáival egyaránt foglalkozik.
⬤ Valós példák és esettanulmányok használata, amelyek hatékonyan illusztrálják a legfontosabb pontokat.
⬤ Optimizmusra ösztönöz a jövővel és a gazdasági növekedéssel kapcsolatban.
⬤ Jól megalapozott, az érveket alátámasztó hivatkozásokkal.
Hátrányok:⬤ Egyes olvasók a könyv egyes részeit leegyszerűsítőnek vagy túl optimistának találják.
⬤ A szerzőt érő kritika, hogy nem foglalkozik a vagyonkoncentrációval és az egyenlőtlenséggel kapcsolatos kérdésekkel.
⬤ Egyesek szerint a könyv más közgazdasági szakirodalomhoz képest kevéssé meggyőző.
⬤ Az egyik kritikus szerint a cím félrevezető, és úgy vélte, hogy nem felel meg a tartalom mélységének.
(28 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Capitalist Manifesto
Könyv tartalma:
Marxnak és Engelsnek igaza volt, amikor a Kommunista Kiáltványban megállapították, hogy a szabad piacok rövid idő alatt nagyobb jólétet és több technológiai innovációt teremtettek, mint az összes korábbi generáció együttvéve. Másfél évszázaddal később minden bizonyíték azt mutatja, hogy a kapitalizmus milliókat és milliókat emelt ki az éhezésből és a szegénységből.
A globális kapitalizmusról szóló mai történet, amelyet a jobboldali és baloldali populisták, de a politikai és gazdasági establishment nagy része is oszt, nem tagadja, hogy jólétet teremtett, de azt mondja, hogy az túl kevés kézbe került. Ez viszont népszerűvé tette, hogy a globális gazdaságról geopolitikai zéróösszegű játékként beszéljenek, ahol az új innovációk ellenőrzéséért, a kereskedelmi korlátok bevezetéséért és az értékláncok újraállamosításáért kell harcolni. Miközben tágabb értelemben a kapitalizmust azzal vádolják, hogy az égbekiáltó egyenlőtlenséget, a populista lázadásokat, az éghajlatváltozást és Kína globális hódítását táplálja.
Johan Norberg ebben az éleslátó és szenvedélyes vizsgálatban ehelyett a kapitalizmus mellett érvel, és a szabad piac létfontosságú szerepét hangsúlyozza a mai bizonytalan világban. Végül azzal érvel, hogy a globális kapitalizmustól való eltávolodás nemcsak a növekedést szorítaná ki a gazdaságból, hanem elmélyítené a kiszolgáltatottak már amúgy is nagymértékű társadalmi kirekesztését - a világ szegényei számára ez gyilkos csapás lenne.
