A kard a pajzs mögött: A Budapest felmentésére tett német erőfeszítések harctörténete 1945 - A „Konrad” hadművelet I, II, III.

Olvasói vélemények

A könyv a Budapest 1945 eleji felmentésére irányuló német erőfeszítések részletes, jól kutatott és informatív harctörténete. Kritikával kell azonban szembenéznie a szovjet források felhasználása, a szerkesztési problémák és az elégtelen térképek miatt.

A könyvet dicsérik a kézhezvételkor kiváló állapotáért, az alapos kutatásért, a részletes hadműveleti beszámolókért, a katonai taktikák világos ismertetéséért és a kiadó erős szolgáltatásáért. Számos recenzens kiemelte a térképek jó minőségét és az általános olvashatóságot.

A kritikák között szerepel, hogy a szerző hajlamos az elbeszélésben ugrálni, a túlzott apróságok, amelyeket egyszerűsíteni lehetett volna, a potenciálisan elfogult szovjet forrásokra való támaszkodás, a rossz szerkesztés, amely zavart és ismétléseket eredményez, az adatok következetlen bemutatása és a fényképek hiánya.

(12 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Sword Behind the Shield: A Combat History of the German Efforts to Relieve Budapest 1945 - Operation 'Konrad' I, II, III

Könyv tartalma:

A magyarországi hadszíntér 1944 augusztus végétől 1945 március végéig tartó története a második világháború keleti frontjának történetében egy különleges fejezet. A szovjet 2. és 3. ukrán front 1944 karácsonyára, igen heves harcok után bekerítette Budapestet. Ez azonban csak az első szakasza volt egy intenzív harcoktól terhes időszaknak, mivel Adolf Hitler és a német főparancsnokság a magyar főváros felmentését tervezte. A megerősített IV. SS-Panzerkorpsot jelölték ki erre a feladatra, és egységeit lengyel területről gyorsan átvezényelték Magyarországra. A németek két hadműveleti tervet dolgoztak ki gyorsan, mielőtt a "Konrad" fedőnevűre esett a választásuk. Ez egy páncélos támadás volt a Kom rom térségéből a Dunától délre fekvő hegyeken keresztül a magyar főváros budai oldalára.

A Konrád hadművelet első napja 1945. január 1-je volt, és a közel hat hétig tartó heves összecsapások sorozatának kezdetét jelentette, amely a Budapestért folytatott csata történetében egy különleges időszakot jelentett. Ezekben a harcokban mindkét fél jelentős számú páncélos erőt vetett be, köztük nehéz harckocsikat is. A német-magyar erők háromszor, három különböző helyszínen próbáltak áttörni Budapestre, de minden alkalommal a 3. Ukrán Front tartalékából áttelepített szovjet harckocsi, gépesített, lövész, lovassági, tüzérségi és páncéltörő egységekre csapódtak. 1945 januárjában a Dunántúl keleti részén, Magyarországon, különösen Bajna, Zs mb k, Z moly, Pettend, Vereb, Dunapentele és Sz kesfeh rv r térségében dühödt harckocsiharcok alakultak ki. 1945 január végén a harmadik és legerősebb német kísérlet (kódnevén "Konrad 3") után, amely szintén kudarcba fulladt, a szovjet csapatok 1945 január végén ellentámadást indítottak az előrenyomuló ellenséges erők bekerítésére és megsemmisítésére. A német páncélos Kampfgruppen azonban el tudta tompítani a szovjet támadást, amely végül az előző német offenzívák tükrében lecsendesedett és széttöredezett.

Ez a munka elsősorban német, szovjet és magyar levéltári iratokon (pl. hadinaplók, napi és utólagos jelentések stb.) alapul. Emellett számos ritka egységtörténetet, korabeli magánnaplót és megbízható személyes visszaemlékezést is felhasznált a szerző, tábornokoktól a sorkatonákig. A harci cselekmények rendkívül részletesek, és napról napra beszámolót nyújtanak. A szerző elemzi a hadműveleti és taktikai szintű parancsnoki és irányítási rendszereket, valamint mindkét fél veszteségeit. Az események jobb megértése érdekében a könyv számos részletes, külön erre a célra készített színes csatatérképet tartalmaz.