A Karib-tenger peremén: A gyarmati Grúzia és a brit atlanti világ

Olvasói vélemények

A könyv alapos és lebilincselő vizsgálatot nyújt a gyarmati Georgia gazdaságtörténetéről, szembeállítva azt Dél-Karolinával, és kiemelve kevésbé elismert jólétét és változatos jellemzőit. Kiterjedt kutatásokat és elemzéseket tartalmaz a kereskedelem, a rabszolgaság és a regionális fejlődés témakörében, így értékes forrás a gyarmati időszak megértéséhez.

⬤ Jól megírt és informatív
⬤ alapos kutatás
⬤ lebilincselő elbeszélés
⬤ egyértelmű összehasonlítások Georgia és Dél-Karolina között
⬤ diagramok, térképek és személyes történetek bevonása fokozza a megértést
⬤ értékes perspektívát ad Georgia gazdasági jelentőségéhez.

⬤ Egyes részek túl sok részletet tartalmaznak
⬤ a könnyedebb történelmi olvasmányt kereső olvasók számára túlterhelő lehet
⬤ a részletek egyesek számára lelassíthatják az elbeszélés tempóját.

(11 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

On the Rim of the Caribbean: Colonial Georgia and the British Atlantic World

Könyv tartalma:

Hogyan tudott a gyarmati Grúzia, amely a kezdeti időkben egy gazdasági hátország volt, bekapcsolódni a fejlődő karibi és atlanti gazdaságokba, ahol a kereskedelem átlépte az országhatárokat, a kereskedők több piacon tevékenykedtek, és a rabszolgasorban tartott afrikaiak szállítása négy kontinenst kötött össze?

A Karib-tenger peremén című könyvében Paul M. Pressly a transznacionális és gazdaságtörténet legújabb munkáinak fényében értelmezi Grúzia helyét az atlanti világban. Megvizsgálja, hogyan vezette a gyarmatot a tengerentúli kereskedelembe a helyi kultúrához alkalmazkodó, de a brit birodalomról alkotott nagyobb elképzeléshez hűséges újonnan érkezett kereskedők kicsiny elitje. Ebből a perspektívából Pressly megvizsgálja, hogy Georgia miként osztozott a cukorszigetek számos jellemzőjében, hogyan fejlődött Savannah „karibi” városként, a kialakuló rabszolgapiac dinamikáját, valamint a kereskedő-ültetvényesek vezető szerepét az innovációra nyitott, rendkívül alkalmazkodó gazdasági kultúra kialakításában. A gyarmat gyors növekedése egy nagyobb történetet rejt magában: hogyan nyerte el sajátos jellegét az a határvidék, ahol a karolinaiak ilyen nagy szerepet játszottak.

Pressly szerint Grúzia lassúsága a forradalmi mozgalomra való reagálásban nagyobb összefüggésben állt. A gyarmati korszakban az alföld továbbra is Nyugat-Indiára és az Atlanti-óceánra orientálódott, és nem alakított ki szoros kapcsolatokat az észak-amerikai szárazfölddel, mint Dél-Karolina. Azt állítja, hogy az amerikai forradalom indította el azt a folyamatot, amelynek során az alföld a szárazföld körüli pályára került, és ez a folyamat jóval a forradalom utánra is kiterjedt.