Eredeti címe:
In Defense of Charisma
Könyv tartalma:
Ifjabb Martin Luther Kingnek van karizmája - ahogy Adolf Hitlernek is. Ahogy Brad Pittnek, Teréz anyának és sok középiskolai tanárnak is.
A karizma jelzi, vagy elrejti a hatalmat; legitimálja, de egyben gyanút is kelt. A szociológusok gyakran úgy tekintenek a karizmára, mint a hatalom irracionális, instabil forrására, amelyet a modernitás racionális, bürokratikus legitimitása vált fel. A karizma mégis fennmarad a modern világban; talán a posztmodernben új erőre kap, amint azt a hírességek, politikusok és New Age-guruk hírneve bizonyítja.
A karizma az elnyomás eszköze, vagy segíthet az elnyomás elleni küzdelemben? Tanulhatunk-e valami hasznosat a karizma fogalmának újbóli vizsgálatából a társadalmi igazságosságért küzdő kortárs mozgalmakról? Az In Defense of Charisma (A karizma védelmében) a politika, az etika és a vallás meglátásait a kortárs kultúrára vonatkozó elmélkedésekkel fonja össze az erkölcsi karizmáról szóló beszámolót.
Vincent W. Lloyd különbséget tesz a tekintélyelvű karizma között, amely a hatalmasok érdekeit szolgálja, naturalizálva a rasszizmust, a patriarchátust és az elitizmust, és a demokratikus karizma között, amely új kérdések feltevésére és új lehetőségek felfedezésére ösztönzi a megfigyelőket.
Legjobb esetben a karizma képes megkérdőjelezni azt, ahogyan önmagunkat és a világunkat látjuk, és arra ösztönöz, hogy küzdjünk az igazságosságért. A bibliai Mózest Charlton Heston A tízparancsolatban nyújtott alakítása mellett, az ifjabb Martin Luther King képét a Black Lives Matter mozgalom tweetjeivel, valamint Harper Lee és Sherman Alexie regényeit Emmanuel Levinas írásaival szembeállítva, A karizma védelmében arra hívja fel az olvasókat, hogy a hírességek vakító karizmájától a szomszéd, a kolléga vagy a rokon szerényebb erkölcsi karizmája felé forduljanak.
