Messengers of Disaster: Raphael Lemkin, Jan Karski, and Twentieth-Century Genocides
A második világháborút megelőzően két lengyel férfi szemtanúja volt a zsidók Adolf Hitler és a Német Birodalom által végrehajtott célzott kiirtásának, még mielőtt a holokauszt valósága széles körben ismertté vált volna. Raphael Lemkin zsidó jogász, aki a "népirtás" kifejezést alkotta meg, és Jan Karski, a lengyel ellenállás katolikus tagja egymástól függetlenül megosztotta ezt a tudást Winston Churchillel és Franklin D.
Roosevelttel. Mivel a vezetők már korábban is hallottak hamis pletykákat a háborús atrocitásokról, hitetlenséggel és tétlenséggel fogadták a hírnököket, ami végül több mint hatmillió ember meggyilkolásához vezetett. A Katasztrófa hírnökei kevéssé ismert szövegekre támaszkodik, amelyek számos archívumból származnak, többek között a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának genfi és a Bad Arolsenben működő Nemzetközi Nyomozószolgálatból.
A katasztrófa tudásának hordozása megviselte Lemkint és Karskit, de munkájuk előkészítette az utat ahhoz, hogy az ENSZ 1948-ban egyhangúlag elfogadja az első emberi jogi egyezményt, és befolyásolta azt a nyelvezetet, amellyel ma a népirtásról beszélünk. Annette Becker részletes tanulmánya erről a két fontos személyiségről rávilágít arra, hogy a tények elferdítése hogyan vezethet oda, hogy az emberek megtagadják a saját szemük előtt zajló események ismeretét.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)