The Experience of Disaster in Early Modern English Literature
Ez a könyv a "katasztrófa" fogalmával foglalkozik a kora újkorig visszanyúló különböző irodalmi szövegeken keresztül.
Míg Shakespeare kora, amely a gyarmatosítás kora volt, minden bizonnyal fordulópontot jelentett a férfiak és nők természethez való viszonyában, addig a jelenkor a bolygónk átformálásához hozzájáruló hatalmas ökológiai pusztítások ellenére mintha a környezeti igazságosság eljövetelét hirdetné. Az akkori és a mostani idők között az éghajlati katasztrófák és azok művészi ábrázolásának egész története követhető nyomon.
Különösen az ökokatasztrófák irodalmi ábrázolásai következetesen formálták az angol identitást, és a tudomány fejlődéséhez és a "tanulás fejlődéséhez" vezettek. Alkalmazkodásra, újrahasznosításra és innovációra is köteleztek bennünket. Hogyan lehetett az ökológiai katasztrófák okozta pusztító folyamatot a XVI-XVII.
században a lapokon ábrázolni, és ezáltal az elmélkedésre, megőrzésre és ellenállóképességre ösztönző kreatív folyamattá alakítani? Erre a kérdésre kínál árnyalt, kontextusba helyezett és éleslátó válaszokat ez a könyv. Három fő részre osztva: "Szélsőséges körülmények", "Viharos égbolt" és "Bibliai csapások", " korunk főbb környezeti problémáival foglalkozik a kora újkori kultúra és irodalom prizmáján keresztül.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)