Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
The War Against Catholicism: Liberalism and the Anti-Catholic Imagination in Nineteenth-Century Germany
Világos, innovatív, magas színvonalú tudományos munka. Gross megmutatja a XIX. századi Németország katolicizmus-ellenességének mélységeit; elmagyarázza, miért volt ekkora ereje a német Kulturkampfnak, és miért képzelték azt neves liberálisok nemcsak Németország, hanem a világtörténelem fordulópontjának.
---Helmut Walser Smith, Vanderbilt Egyetem.
Csodálatosan eredeti beszámoló arról, hogy a Kulturkampf hogyan alakult ki a német liberalizmus kulturális, társadalmi és nemi világából. Gross elemzése nem hagyja figyelmen kívül az 1870-es éveket, de a történészek figyelmét a kevéssé kutatott 1850-es és 1860-as évtizedekre irányítja, amikor a liberálisok katolikusellenes érvei a vallási megújulás, a demokratikus innováció, a nemzeti ambíciók, valamint a nők új szerepének megfogalmazása a társadalomban, a politikában és az egyházban hátterében fogalmazódtak meg. Ezeknek az évtizedeknek a drámája Gross remek tanulmányának minden fejezetében visszaköszön.
---James Retallack, Torontói Egyetem.
Michael Gross visszahelyezte a kultúrát a Kulturkampfba A társadalmi és politikai elemzést a vizuális és nyelvi bizonyítékok megvilágító erejű értelmezésével integrálva Gross feltárja a német nemzeti identitás meghatározásában szerepet játszó vallási megosztottságot. A kialakulóban lévő nőmozgalom, a liberális erények és a katolikus másság együttesen magyarázzák meg, hogy a szekularizáció évszázadában miért éltek meg Németország katolikusai vallási megújulást, és miért reagáltak a liberálisok ellenségeskedéssel és frusztrációval. Az élénken megírt és élvezetesen olvasható, úttörő tanulmány igazi meglepetéseket tartogat.
---Margaret Lavinia Anderson, University of California, Berkeley.
Újszerű tanulmány a két legjelentősebb, egyformán erős és kibékíthetetlen németországi mozgalom, a katolicizmus és a liberalizmus kapcsolatáról az 1848-as forradalmat követő évtizedekben.
A liberalizmus 1848-as forradalomban elszenvedett veresége után és a népi katolicizmus drámai újjáéledésével szemben a német polgári liberálisok a katolicizmusellenességet használták fel arra, hogy kulturálisan egy új korban orientálódjanak. Michael B. Gross tanulmánya bemutatja, hogy a katolicizmusellenesség és különösen a Kulturkampf, a katolikus egyház hatalmának megtörésére irányuló kampány nem egyszerűen az egyház elleni támadás volt, és nem is csupán az állami autonómia biztosítására tett kísérlet. Gross bemutatja, hogy a katolicizmus elleni liberális támadás valójában egy összetett kísérlet volt az erkölcsi, társadalmi, politikai és szexuális rend megőrzésére egy olyan időszakban, amikor drámai nyomás nehezedett a változásokra.
Gross azt állítja, hogy a katolicizmus-ellenesség kultúrája alakította Németország modern fejlődését, beleértve a kapitalista gazdaságot, az ipari terjeszkedést, a nemzeti egyesülést és a nemi szerepeket. Bemutatja, hogy a papokról, szerzetesekről, apácákról és katolikusokról mint középkori, elmaradott és szexuálisan deviáns emberekről alkotott kép a liberális középosztály társadalmi tekintélyt követelő igényét erősítette az 1848-as forradalom után. Különös figyelmet fordít arra, hogy a katolikusellenesség, a jezsuita-fóbia és a monostorellenes hisztéria milyen módon volt átszőve nőgyűlölettel, és hogyan fejezte ki a liberális képzeletben a tömegkultúrával és a demokráciával szembeni mélyebb félelmeket. Ennek során azonosítja az 1870-es évek Kulturkampfja mögött meghúzódó erkölcsi, társadalmi és kulturális imperatívuszokat.
A liberalizmusnak és a német katolikusellenes mozgalomhoz való viszonyának provokatív újraértelmezésével ez a mű végül azt bizonyítja, hogy Németországban maga a liberalizmus is hozzájárult az intolerancia kultúrájához, amely a huszadik században komoly tehernek bizonyult. Különösen érdekes lesz a kultúra, az ideológia, a vallás és a politika tanulmányozói és kutatói számára.