Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a katolikus felvilágosodás részletes feltárását mutatja be, kiemelve a hit, az ész és a társadalmi kérdések összefonódását a XVII. és XVIII. században. Megkérdőjelezi a felvilágosodásról alkotott általános felfogást, miszerint az pusztán a vallással ellentétes, és bemutatja, hogy a katolikus gondolkodás hogyan kapcsolódott a felvilágosodás eszméihez. Míg sok olvasó értékeli az információk mélységét és az írásmódot, néhányan kritizálják a könyvet, mert hiányzik belőle a világos érvelés és irány.
Előnyök:⬤ Jól megírt, tudósok és diákok számára egyaránt hozzáférhető
⬤ részletes történelmi információk sokaságát nyújtja
⬤ árnyalt képet nyújt a katolikus felvilágosodásról
⬤ olyan összetett témákkal foglalkozik, mint a hit, az ész és a társadalmi reformok
⬤ figyelemre méltó személyiségeket és eseményeket tárgyal
⬤ megkérdőjelezi a felvilágosodás és a katolikus egyház kölcsönhatásairól alkotott sztereotípiákat.
Hátrányok:⬤ A kritikusok szerint a könyvből hiányzik a világos, átfogó érvelés
⬤ egyesek szerint szervezetlen és csupán tények gyűjteménye
⬤ aggályok merülnek fel a célközönséggel és a fókusszal kapcsolatban
⬤ javaslatok szerint a könyv nem mélyül el eléggé a felvilágosodás eszméivel kapcsolatos katolicizmuson belüli ellentmondásokban.
(7 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Catholic Enlightenment: The Forgotten History of a Global Movement
Könyv tartalma:
"Akinek hitre van szüksége egy olyan esemény megvilágításához, amelyet az értelemmel meg lehet magyarázni, az bolond, és méltatlan az értelmes gondolkodásra." Ez a mondat, amelyet a 18. századi hírhedt szabadkőműves, Giacomo Casanova mondott, a vallás mélyen gyökerező felfogását szemlélteti, amely ma is éppúgy elterjedt, mint több száz évvel ezelőtt. Ez az érzés áll a narratíva mögött, miszerint a katolikus hit összeegyeztethetetlen a felvilágosodás eszméivel. Sokan azt állítják, hogy a katolikusok babonásak és hagyománytisztelők, ellenzik a demokráciát és a nemek közötti egyenlőséget, és ellenségesek a tudománnyal szemben. Meglepő lehet tehát, ha megtudjuk, hogy maga Casanova is katolikus volt. A The Catholic Enlightenment című könyvében Ulrich L. Lehner rámutat az ilyen alakokra, mint a reformpárti katolicizmus régóta figyelmen kívül hagyott szálának képviselőire, akik a felvilágosodás eszméit ugyanolyan buzgalommal és intellektuális komolysággal követték, mint bárki más. Történetük új utakat nyit annak megértéséhez, hogy a hit és a modernitás hogyan léphet kölcsönhatásba napjainkban.
Lehner kétszáz évvel a felvilágosodás előtt kezdődik, amikor a protestáns reformáció lerombolta a katolicizmus évszázadokon át tartó hegemóniáját. Ez idő alatt a katolikus egyház számos reformot vezetett be, például a lelkészek jobb képzését, a nők szerepéről szóló liberálisabb elképzeléseket, és az emberi szabadság mint a teológia kritikus jellemzőjének hangsúlyozását. Ezek az intézkedések megalapozták a felvilágosodásnak az egyéni szabadságba vetett hitét. Míg az olyan óriások, mint Spinoza, Locke és Voltaire a korszak legbefolyásosabb hangadói közé tartoztak, a katolikus felvilágosítók közvetlenül mellettük álltak. Elítélték a fanatizmust, a babonát és az előítéleteket, mint a felvilágosodás programjával összeegyeztethetetleneket.
1789-ben a francia forradalom megsemmisítő csapást mért az ügyükre, és sok katolikust kiábrándított a modernizáció eszméjével szemben. A pápák egyre nagyobb hatalmat halmoztak fel, a katolikus felvilágosodás pedig elenyészett. Csak az 1962-es II. vatikáni zsinat után került újra szóba a katolicizmus és a modernitás összeegyeztethetőségének kérdése.
Ulrich L. Lehner most először meséli el ezeknek a reformpárti katolikusoknak az elfeledett történetét. Miközben Ferenc pápa még tovább feszegeti a katolicizmus határait, és a katolikusok ismét megküzdenek ezekkel a kérdésekkel, ez a könyv kötelező olvasmánynak fog bizonyulni.
